Giorgia Meloni: elérkezett az ideje, hogy Európa beszéljen Oroszországgal

Azt hiszem, elérkezett az ideje, hogy Európa beszéljen Oroszországgal a háborúról - hangoztatta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök év eleji sajtótájékoztatóján pénteken.

A jobbközép római kormány vezetője úgy vélte, európai különmegbízottat kell kinevezni Ukrajna ügyében. Hozzátette, hogy az európai országok egyéni kapcsolattartásának Oroszországgal "korlátozott hatása van".

Ami Oroszország újbóli csatlakozását illeti a világ ipari nagyhatalmait tömörítő G8-as csoportba, azt Meloni korainak nevezte.

Megjegyezte, hogy az országokat és azokon belül a pártokat nem lehet Amerika-, orosz- vagy ukránbarátként osztályozni, "mivel a politika komolyabb annál, hogy azt higgyük, mindenkit bábkent lehet mozgatni".

Meloni kijelentette, 

nem szerepel napirenden, hogy az ENSZ égisze alatt többnemzetiségű haderőt vessenek be az ukrajnai háborús színtéren. 

Az Ukrajnát támogató országok nemzetközi erőről beszélnek, NATO-támogatás nélkül, és a 

"katonák küldése lehetséges lehet, de Olaszország ezt nem tartja szükségesnek"

- közölte.

Meloni hangoztatta, hogy sok mindenben nem ért egyet Donald Trump amerikai elnökkel, és azt meg is mondja neki. 

"De mit jelent az, amikor azt mondják, hogy távolságot kell tartanunk Amerikától? Lépjünk ki a NATO-ból, vegyük el az amerikaiaktól a katonai támaszpontokat, ostromoljuk meg a McDonaldsokat? Geopolitikáról van szó (..) a nemzetek érdekei nem mindig egyeznek, de a geopolitika nem pletykaszintet jelent"

- mondta.

A miniszterelnök szokásos év eleji sajtótájékoztatóján negyven olasz újságíró kérdésére válaszolt több mint két órán keresztül az Olasz Sajtószövetség együttműködésével.

Az Olaszországot 2022 októberétől vezető Meloni úgy nyilatkozott, nem látja veszélyben a kormányát támogató többséget. "Három éve hallgatom, hogy a többség bajban van, miközben három év elteltével talán mi vagyunk a legstabilabb kormány a nagy európai demokráciák között" - jelentette ki.

Úgy vélte, 

kormánya az utóbbi három évben hozzájárult az európai migrációs politika irányának megfordításához, és a migránsok szétosztása helyett azok megállításáról kezdtek el beszélni, a származási országokkal együttműködve.

Elhangzott, hogy a Meloni-kormány által elindított Mattei-tervhez, amely az afrikai országokkal való helyi támogatás rendszerére épül kivándorlás helyett, már tizennégy állam csatlakozott. Az idei Olaszország-Afrika találkozót Etiópiában rendezik meg.

Giorgia Meloni hasonló hozzáállást szorgalmazott a zöld átállás európai politikáját tekintve, amelynek terén szerinte pragmatikusabb és kevésbé ideológiai hozzáállásra van szükség.

Haszontalannak értékelte amnesztia elrendelését, vagy részleges büntetéscsökkentést az olaszországi börtönök zsúfoltságának enyhítésére. Bejelentette, hogy 2027-ig tizenegyezer férőhellyel akarják bővíteni a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképességét. Arra szólította fel a parlamentet, törvénnyel szabályozza, hogy a kábítószerfüggő elítéltek rehabilitációs közösségekben tölthessék le büntetésüket.

A népességcsökkenéssel kapcsolatban úgy vélte, 

az elsősorban kulturális probléma, és kormánya azt az üzenetet akarja érvényesíteni, hogy a gyermekek nem terhet és korlátozást jelentenek. Hozzátette, bizonyítást nyert, hogy a migráció sem ad megoldást a gyermekhiányra.

Ami az Olaszországban egyre erősödő fiatalkori bűnözést illeti, Meloni közölte, hogy a kormány egyik következő ülésén új büntetőjogi szabályokat fogadnak el. Egyebek közt be akarják tiltani a szúrófegyverek birtoklását, azok adásvételét interneten, és szankcionálni akarják a kiskorú elkövetők szüleit is.