Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.
Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől.
A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez „az eszkaláció nagy kockázatával járna”.
A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen.
A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen - közölte a hirado.hu.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
