A brit külügyminiszter szerint meg kell győzni a NATO-szövetségeseket a védelmi kiadások még további növelésének szükségességéről. David Lammy kijelentette azt is: Donald Trump megválasztott amerikai elnök minapi nyilatkozatai ellenére is biztos, hogy az Egyesült Államok nem tesz kísérletet Grönland megszerzésére katonai erővel.
A londoni külügyminisztériumban tartott átfogó csütörtöki bel- és külpolitikai helyzetértékelésében Lammy úgy fogalmazott: Trumpnak igaza van, amikor azt mondja, hogy Európának több pénzt kell fordítania saját védelmére.
Trump minapi nyilatkozatában felszólította a NATO-tagállamokat arra, hogy hazai össztermékük (GDP) 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra a szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett.
Csütörtöki beszédében azonban a brit külügyminiszter is csak arra tett ígéretet, hogy Nagy-Britannia a következő amerikai elnök által követelt 5 százalék felére emeli GDP-arányos védelmi kiadásait.
David Lammy azt mondta: a munkáspárti brit kormány egyértelműen kijelöli majd azt az utat, amely elvezet a hazai össztermék 2,5 százalékának megfelelő védelmi költségvetés eléréséhez.
Hozzátette: a brit kormány vezető szerepet kíván betölteni az összes NATO-tagország meggyőzésében arról, hogy stratégiai szükségszerűség a védelmi kiadások további növelése.
Lammy szerint a NATO-nak fel kell hagynia azzal, hogy az 1990-es évek emléke elhomályosítsa ítélőképességét, mivel a hidegháború utáni békés időszak egyértelműen véget ért, megváltozott a stratégiai környezet.
Hangsúlyozta: jelenleg több konfliktus dúl a világban, mint 1945 óta bármikor.
A brit külügyminiszter nem tért ki beszédében azokra a kijelentésekre, amelyeket Trump tett az utóbbi napokban az autonóm területként Dániához tartozó Grönland amerikai ellenőrzés alá vonásának lehetőségéről.
Nem sokkal korábban, a BBC rádió csütörtöki hírműsorának nyilatkozva azonban azt mondta: Trump retorikájának intenzitása és megnyilatkozásainak kiszámíthatatlansága destabilizáló lehet, de az biztos, hogy Trump is elismeri a Grönland feletti dán fennhatóságot.
Trump, aki január 20-án lép hivatalba, minapi nyilatkozatában nem volt hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok gazdasági nyomásgyakorlással vagy katonai erővel ellenőrzése alá vonja Grönlandot és a Panama-csatornát.
A csütörtöki BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy London miként reagálna, ha az Egyesült Államok katonai erővel próbálná megszerezni Grönlandot - a brit külügyminiszter egyértelműen kijelentette, hogy "ez nem fog megtörténni".
David Lammy hangsúlyozta:
soha nem fordult elő, hogy NATO-tagállamok háborús konfliktusba kerüljenek egymással.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
