Kárpátalja és Szatmár megye határon átnyúló együttműködési programjának zárókonferenciáján - Szintet léptünk

„A határon átnyúló együttműködési program a közös hagyományok és kézműves mesterségek megőrzésére Szatmár megye és Kárpátalja régióban” megvalósulásával sikerült egy szintet lépnünk, hangsúlyozták az egy éven át zajló projekt zárókonferenciáján. A Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány és a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület által együtt elvégzett munka összegzésére január 9-én Makkosjánosiban a Helikon Hotel konferenciatermében került sor.

Megnyitó beszédében Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika JA vezetője azt hangsúlyozta, hogy a mögöttünk hagyott év során sokoldalú és gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki a projekt vezető intézményével, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület munkatársaival. Emellett nem csupán a tájegység gasztronómiájával, kézművességével ismerkedtek meg behatóbban, hanem ennek a tájegységnek a gazdag történelmi múltjával is. „A továbbiakban mindenképpen arra törekszünk majd, hogy a kárpátaljai magyarok közül mind többen ellátogassanak a velünk szomszédos Partiumba. A mögöttünk hagyott hónapok során igen sokat tanultunk egymástól. S azt is látjuk, hogy ezen a téren még rengeteg a bepótolni valónk. Abban bízunk, hogy a következő EU-s pályázat – melyet már előkészítettünk – révén majd sikerül előbbre lépni” – mondta Őrhidi László.

A határ menti térségek együttműködésének fontosságáról szólt köszöntő beszédében Sin József, a KMKSZ alelnöke. Aki örömmel konstatálta, hogy a most lezáruló projektbe számos helyi civil szervezet és intézmény kapcsolódott be. Egy sikeres nemzetközi pályázat – márpedig ebben az esetben erről van szó – pedig azt jelzi, hogy még egy szintet léptünk a képzeletbeli dobogón. A jövő szempontjából pedig mindez különös jelentőséggel bír, fogalmazott az alelnök.

Bár a kárpátaljaiakkal való kapcsolatfelvétel még 2018-ra datálható, amikor is falugazdászaink együttműködésének köszönhetően számos kölcsönös látogatásra került sor, az igazi áttörést mégiscsak az elmúlt tizenkét hónap hozta meg – hangsúlyozta Kovács Szabolcs, a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület elnöke. Aki a továbbiakban arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a határ miatti elzártság számos téren generált különbözőségeket, ám azt is látnunk kell, hogy a magyar kultúra és az évszázados közös hagyományok olyan hatalmas erővel bírnak, hogy képesek ezt ellensúlyozni. Kovács Szabolcs beszámolt róla, hogy a közös pályázat egyik legfontosabb célja számukra az volt, hogy népszerűsítsék a helyi mezőgazdagsági termékek fogyasztását, elősegítsék a kézműves hagyományok tovább élését. 

Beszámolójában a Szatmár megyében hat alkalommal megrendezett kiállítások fontosságáról szólt Varga István, a Pro Agricultura Carpatika projektmenedzsere. Kézműveseink – a hímzők, a szövők, a lekvárkészítők, a gyertyaöntők, a méhészek stb. – itt bemutathatták tudományukat, s egyben rengeteget tanultak az ottani sorstársaiktól. Varga István külön kitért a „Fiatal méhész” elnevezésű programra, melynek során tizenöt kárpátaljai iskolába látogattak el, és közel ötszáz kisiskolás számára nyújtottak élményszerű foglalkozást, melynek keretében a környezettudatosság fontosságára hívták fel a felnövekvő nemzedék tagjainak a figyelmét. A beregszászi színház művészeinek Méhmese előadása, valamint egy élő kaptár bemutatásával történő interaktív foglalkozás során a gyerekek megtanulhatták, hogy a méhek milyen fontos szerepet játszanak az életünkben. Varga István elismeréssel szólt a tizenkét alkalommal megrendezett Kárpátaljai Gasztroműhely résztvevőinek odaadó munkájáról. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem által létrehozott Kárpátaljai Magyar Líceum nagydobronyi bázisán megvalósuló projekt során nem csupán a hagyományos ételeket készítették el, emellett a különböző településekről érkező gazdaasszonyok felhívták a figyelmet a tájjellegből adódó különbözőségekre is. Emellett ezeken a rendezvényeken a vidékünkre jellemző ételek elkészítése mellett a szatmári partnerszervezettől érkezett csapat tagjai szintén igyekeztek mindig valami érdekeset megmutatni abból a sokszínű gasztronómiai örökségből, ami az ő vidékükre jellemző. Megtudtuk, hogy hamarosan megjelenik „A falusi konyha emlékezete” elnevezésű négynyelvű szakácskönyv, amely túlmutat a projekten és hosszú távon megőrzi a régió feledésbe merülő receptjeit. 

Ennek a programnak a legfontosabb üzenete talán az, hogy az együttműködés nem ér véget a határnál. A hagyományos gasztronómia, a kézművesség, földműves eleink által ránk testált örökség olyan hidak, amelyek erősebbek bármilyen adminisztratív vonalnál, hangsúlyozta a projektmenedzser. 

A zárókonferencia végén az egybegyűltek megtekinthették a projektről készült kisfilmet. Az esemény végén kötetlen beszélgetésre került sor.

Eszenyi Gábor