Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket - olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, amelynek részleteit kedden közölték az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleménye szerint kérdőíves felmérések és interjúk alapján azt vizsgálták, hogy a 13-25 éves fiatalokat mennyire befolyásolhatják a TikTok-tartalmak, mennyiben képesek a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.
A megkérdezett fiatalok többsége a YouTube közösségi platform használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek.
Az NMHH onlineplatformok.hu honlapján közzétett kutatás alapján megállapították, hogy a válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés, míg a TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek.
Ennek ellenére a közösségimédia-platformok közül általánosságban ez utóbbi közösségi oldal veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból, és a legtöbbjük egy nap két óránál hosszabb időt is eltölt rajta.
A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot, és másfélszer annyi nő napi két óránál többet, mint amennyi férfi.
A kutatás vizsgálta a fiatalok álhírfelismerési képességét:
a legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.
A résztvevőknek konkrét, a TikTokon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak.
A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében más tényezők is szerepet játszanak: például a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott konkrét téma kapcsán.
Egy politikusról szóló hamis videó esetén például fontos, mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel - írták.
A kutatás eredményei szerint a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg szüleik iskolai végzettségével is: általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, a vizsgált fiatalok annál jobban felismerték az álhíreket, és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat.
A tanulmány arra is rávilágított, hogy általánosságban minél gyakrabban tiktokozott egy válaszadó, annál kevésbé volt képes felismerni az álhíreket és kiszűrni a valótlan információkat.
A TikTokon megjelenő, vásárlásra ösztönző tartalmak kapcsán a válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolt terméket ezek hatására, vagyis a fiatalok jelentős része nem érzi magát közvetlenül kitettnek ezen marketingcélú tartalmaknak.
Ebben annak is szerepe lehet, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó részének feltételezhetően nincs saját jövedelme, amelyet szabadon elkölthetne - fűzték hozzá.
Úgy fogalmaztak, hogy a TikTok megítélése többdimenziós és ellentmondásos: a kutatás során készített interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, mert egyszerűen böngészhetnek rajta rövid, gyorsan fogyasztható videókat, sokan közülük ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.
A tanulmány eredményei is rámutatnak a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztésének jelentőségére, valamint arra, mennyire fontos a fiatalokat időben megismertetni a közösségi média működésével és felvértezni a megfelelő digitális készségekkel, például a valótlan tartalmak kiszűrése érdekében.
Ebben a jó szülői mintaadáson túl a közoktatásnak is fontos szerepe lehet, az NMHH ezért rendszeresen szervez a témában workshopokat és képzéseket, szülőknek és tanároknak egyaránt
- áll a közleményben.
A kutatásról további információk: https://onlineplatformok.hu/cikk/a-fiatalok-mediatudatossaga-a-tiktok-v….
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
