Mindenki tisztában van vele, hogy csak egy bolygónk van. Ám az emberiség egy idő óta úgy használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat, mintha több föld is létezne, így nem kell tartani attól, hogy tartalékaink rövid időn belül kimerülnek. Pedig a helyzet ugyancsak komoly. Ma már ott tartunk, hogy a fogyasztás mértéke globálisan meghaladta az 1,75 %-ot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy lassan két bolygó tartalékait emésztjük fel, hangzott el azon A XXI. század globális kihívásai című előadáson, amelyre a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában került sor. A neves előadó pedig nem volt más, mint Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács alapítója, tiszteletbeli elnöke.
Az egykori Fehér Kő Étterem felújított épületében népes közönség körében megtartott találkozón olyan fogalmakkal ismerkedhettünk meg behatóbban, mint az ökológiai lábnyom, tér és idő diszkontálás, illetve mit jelent és mikor következik be egyes országok tekintetében az évente mért túllövés napja.
A világjárvány ellenére a népességrobbanás az elmúlt években tovább tartott, emlékeztetett rá Szili Katalin: 2022 novemberében már több mint nyolcmilliárd ember élt a földön, 2030-ra várhatóan ez a szám félmilliárdra emelkedik, 2100-ben pedig már tízmilliárd embert kell eltartania a bolygónknak. Eközben pedig a környezetszennyezés egyre óriásibb méreteket ölt, a szárazföldi környezet háromnegyedét, óceánjaink és tengereink 66 %-át változtattuk meg olyannyira, hogy ezek az emberi beavatkozások már megfordíthatatlanok. Jó hír viszont, hogy a felelősen gondolkodó közemberek és politikusok közül egyre többen ismerik fel a helyzet tarthatatlanságát, és különböző nemzetközi fórumokon vitatják meg, hogy milyen lépéseket kell tenni a problémák megoldása érdekében. A globális világ problémái rendszerszerűek és ezért a válaszokat is rendszerszerűen kell megadni, emlékeztetett rá az előadó. Elérkezett az idő, hogy a velünk sorsközösségben élő népekkel együtt részletesen kidolgozzuk a Kárpát-medence környezetvédelmi stratégiáját. Jól tudjuk, ennek a hatalmas feladatnak a végrehajtása csak a legnagyobb összefogással lehetséges. A megvalósítás során remélhetően mi, a Kárpát-medencében élő népek és nemzetek még közelebb kerülünk egymáshoz, és közösek az érdekeink, hangsúlyozta a politikus. Aki a hallgatósághoz, a kárpátaljai MCC-sekhez fordulva a következőkre hívta fel a figyelmet: igazából a mostani fiatal nemzedékeken múlik, hogy mennyire lesz élhető a világ az elkövetkező évtizedekben.
A morális hozzáállás ebből a folyamatból nem hagyható ki, hisz, ha nem érzünk felelősséget szűkebb-tágabb közösségünkért, akkor a dolog hosszú távon biztosan nem fog működni. Pedig az egyén a saját környezetében a magatartásával sokat tehetett a környezettudatos szemlélet kialakításáért.
Elgondolkodtató, hogy nagy gondolkodóink miként vélekednek arról, hogy az emberiséget leginkább milyen halálos veszélyek fenyegetik manapság. Ezek közé tartozik a munka nélkül szerzett gazdagság csakúgy, mint az emberség nélküli tudomány, vagy az elvek nélküli politizálás.
Az előadás végén Dobsa Beáta, az MCC Beregszászi Képzési Központjának vezetője köszönetet mondott Szili Katalinnak a tartalmas, élményszámba menő előadásért, és bejelentette, hogy a következő találkozót is a környezetvédelem kérdéskörének szentelik, amikor is a hulladékmentes technológiák hétköznapi megvalósításáról lesz szó.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
