A háború kitörése óta először ülésezett a KMKSZ választmánya - Ezt az időszakot túl kell élni, és reménykedni a mielőbbi békében

Az Ukrajnát érintő több mint nyolc hónapja dúló háború kitörése óta először ülésezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya, így érthető, hogy a november 5-én, szombaton, a jánosi Helikon Hotel konferenciatermében sorra kerülő eseményen a felszólalások során sokszor szóba kerültek a kárpátaljai magyarságot is nagyban érintő békétlenségi fejlemények következményei. A 96 választmányi tagból 85-en a helyszínen vettek részt az érdekvédelmi szervezet munkájában, míg Brenzovics László KMKSZ-elnök, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő és Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára online csatlakoztak a fórumhoz.

Bár Ukrajna elmúlt három évtizede egyáltalán nem nevezhető sikertörténetnek, de a gazdaság hanyatlása, az életszínvonal csökkenése, a szociális juttatások alacsony mértéke ellenére mégis lehetett itt élni, mert béke volt – kezdte elnöki beszámolóját Brenzovics László.  Egészen február 24-ig tartott ez, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ennek apropóján egyperces néma főhajtással adóztak a harcokban elesett áldozatok emlékének…

A KMKSZ első embere beszélt arról, hogy becslések szerint 300-tól 400 ezerig tehető azoknak a száma, akik a háborús övezetből Kárpátaljára érkeztek, és azt is csak megsaccolni lehet, hogy a kárpátaljai magyarság mintegy húsz százaléka távozott külföldre, elsősorban az anyaországba. A szülőföldjük mellett kitartóknak sem könnyű az élet, mivel a háborús időszakban is tovább folytatódnak a magyarellenes megnyilvánulások, elsősorban a határátkelések során pedig ismét tapasztalható a magyarság vegzálása, nem beszélve az állandóan fennálló behívási fenyegetettségekről. Az utóbbi hetek kétségkívül legnagyobb port kavart újabb magyarellenes intézkedése pedig a munkácsi vár bástyájáról barbár módon eltávolított Turul-emlékmű likvidálása volt, amely ügyben a KMKSZ tiltakozását fejezte ki, és az ügyészséghez is fordult. Brenzovics László elmondta, a Turul-emlékmű 1896-os felállítása óta egy kicsit jelképezte a magyarság elmúlt száz éves sorsát is, hiszen többször is eltávolították már a helyéről, de visszakerült, és most is abban reménykedünk, hogy idővel újra elfoglalhatja majd méltó helyét.

Ami a kárpátaljai magyarság helyzetét illeti, az elmúlt három évtized legnagyobb sikerének azt lehet elkönyvelni, hogy megmaradt a közösség, még a mostani háborús időszakban sem csökkent jelentős mértékben a magyar iskolába beiratkozott gyermekek száma, működik a főiskola, a színház, a líceumok, a média, megújult a helyi magyarság humáninfrastruktúrája. Mindezért persze köszönet illeti Magyarország kormányát, az anyaország kiállását a kárpátaljai magyarság megmaradásáért.

Elnöki beszámolója végén Brenzovics László arról beszélt, hogy még a mostani nehéz körülmények ellenére is élni kell, és lehetőségek szerint felvállalni a kárpátaljai magyarság érdekképviseletét, amihez azonban a béke megteremtése lenne a legfontosabb feltétel. ,,A remény hal meg utoljára, reménykedjünk!”.

Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a ,,KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt megyei frakciójának munkájáról tartott beszámolót. Példaértékűnek nevezte a megyei tanács hét frakciójának állásfoglalását és együttműködését a háború kitörését követően, amelyet azonban egyetlen politikai erőnek – későbbi kérdésre kiderült, hogy Andrij Baloga csapatáról van szó – a destabilizálásra irányuló hozzáállása árnyékolt be. Abban azonban továbbra is egyetértés van a többiek részéről, hogy háború idején nem lehet többség és ellenzék, nem politizálni kell, hanem támogatni Ukrajnát.

Beszámolójában érintette még a megyére hatalmas feladatokat hárító menekültkérdést, az összukrajnai erdészeti ágazatot érintő reformot, szólt az elsősorban Magyarország irányából érkező segélyszállítmányok jelentőségéről, és kitért a magyar érdekeltségű kistérségek működésére is, amelyek közül az utóbbi hetekben elsősorban a beregszásziban és az újlakiban adódtak a velünk nem éppen szimpatizáló frakciók által generált feszültségek.

A KMKSZ másik alelnöke, Gulácsy Géza, a KMKSZ JA igazgatója az érdekvédelmi szervezet által működtetett Jótékonysági Alapítvány munkájáról tartott beszámolót, amely ebben a nehéz helyzetben is végezte a dolgát. Mint mondta, az idén minden megszokott pályázat kiírása egy kicsit csúszott, így a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók és a többi kulturális szférában dolgozók pályázata csakúgy, mint a nemrég záruló oktatási-nevelési pályázat is. Ez utóbbiban egyébként 19 167 gyermek érintett, ami 11 %-kal kevesebb az elmúlt évihez képest. Elhangzott, a KMKSZ JA az idén eddig összesen 31 ezer pályázatot fogadott be, amelyek az elkövetkezendő napokban még a jelenleg is zajló gyermekétkeztetési pályázatok beadásával bővülhetnek.

Gulácsy Géza kitért arra is, hogy a KMKSZ gyűjtést kezdeményezett azoknak a súlyos betegséggel küzdő, illetve fogyatékkal élő embereknek a megsegítésére, akik a háború miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerültek. Ebből a célból az érdekvédelmi szervezet létrehozta a Verecke Alapítványt, amelyet az anyaországban és máshol élő segítőkész magyarok is támogathatnak, illetve Magyarország támogatását is kérték az alapítvány pénzügyi forrásainak megteremtése érdekében.

Bocskor Andrea, a FIDESZ-KDNP európai parlamenti képviselője rövid bejelentkezésében örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a KMKSZ és a kárpátaljai magyar közösség ebben az embert próbáló háborús időszakban is kitart és élni akar. Mint mondta, Brüsszel figyelme jelenleg inkább a háborúra és az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokra irányul, ahelyett, hogy inkább a béke feltételeinek megteremtésén fáradoznának. ,,Mi minden fórumon azt hangsúlyozzuk, hogy a béke és a stabilitás megteremtése lenne a legfontosabb feladat, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az otthon maradottak helyzetén is segíteni tudjunk” – hangsúlyozta a politikus.

Az elhangzott beszédek után ismertetésre került a jövő év első felére tervezett, ezúttal tisztújító közgyűlések menetrendje. Az előzetes tervek szerint az alapszervezetekben a közgyűléseket február 1-től március 19-ig tartanák, a középszinteken március 25-től április 2-ig bonyolítanák le a fórumokat, míg a KMKSZ megyei közgyűlésének időpontjául április 22-ét jelölték ki, amennyiben az aktuális szabályok ezt lehetővé teszik.

A fórum munkájába ugyancsak online bejelentkező Molnár László kulturális titkár felvázolta a KMKSZ következő évi rendezvényeinek tervezetét. Jakab Lajos badalói alapszervezeti elnök javaslatára a megyei rendezvények sorába bekerült a Tisza-parti településen sorra kerülő Petőfi Sándor 200 éves születésére való megemlékezés eseménye is.

Zárszavában Brenzovics László köszönetét fejezte ki azon képviselőknek, polgármestereknek, pedagógusoknak, orvosoknak és mindenkinek, akik ilyen nehéz körülmények között is teszik a dolgukat és kitartanak szülőföldjük mellett. Mint mondta, a különböző médiafelületeken egyre inkább elterjedő rágalmaknak, provokációknak nem szabad felülni, ezeket higgadt fejjel el kell viselni, hiszen ebben a kritikus időszakban a legfontosabb a türelem. ,,Ezt az időszakot túl kell élni, és reménykedni benne, hogy mielőbb béke lesz!”

-felvégi-