A KMPSZ XXXI. közgyűlésén
A KMPSZ XXXI. közgyűlésén - Helytállás embert próbáló időkben
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Ezekben a nehéz, embert próbáló időkben példamutató helytállásról tesz bizonyságot a kárpátaljai magyar pedagógustársadalom. Nekik köszönhető, hogy a megye mind a 107 magyarul is oktató intézményében idén annak rendje és módja szerint szeptember elsején elindult az oktató-nevelő munka, hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) Beregszászon megtartott közgyűlésén, amelynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. Mint a beszámolókból kitűnt, a vidékünkön működő 248 KMPSZ alapszervezet kétszáz küldöttel képviseltette magát a fórumon. Elhangzott az is, hogy a KMPSZ-nek jelenleg 2630 tagja van.

Hirdetés

Elnöki beszámolójában Orosz Ildikó azt hangsúlyozta, hogy az idei év februárjában kitört háború rengeteg szenvedést hozott. A kárpátaljai magyar iskolák, óvodák és maga a főiskola és intézményei azonnal kivették részüket abból, hogy a hozzánk menekülteknek segítséget nyújtsanak. Pedagógusaink a szállás biztosításán túl rengeteg önkéntes feladatot vállaltak és vállalnak ma is.

A ránk bízott gyermekek számára a nyár folyamán „Határtalanul” címmel nyári iskolát szerveztünk, hogy pótoljuk az online oktatás hátrányait, folytatta az elnök. A programhoz 64 tanintézmény csatlakozott, így 146 csoportban összesen 2750 gyerek részvételével zajlottak a foglalkozások. Az idei Kölcsey Pedagógusakadémiát „Egy lépéssel közelebb Európához” címmel rendeztük meg 80 pedagógus részvételével. Óriási fegyvertény, hangsúlyozta az elnök, hogy a tanévet minden magyar tannyelvű osztállyal vagy csoporttal rendelkező oktatási-nevelési intézmény megkezdhette, mert rendelkezett az óvóhelyekre vonatkozó előírásoknak megfelelő feltételekkel.

Ugyanakkor látni kell, hogy az elmúlt években elfogadott különböző törvények a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar közösséget is igen hátrányosan érintő korlátozásokat hoztak. Sajnos igen kevés pozitív jelét tapasztaljuk annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.

Hirdetés

A Kárpátalján élő magyar közösség Trianon után több mint száz évvel bizonyította élni akarását, azt, hogy a szülőföldjén kíván boldogulni, hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes államtitkára. A KMPSZ nemzeti jelentőségű intézményként megalakulása óta igen fontos szerepet tölt be. Az utóbbi hónapokban a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák pedagógusai egyértelműen bebizonyították, hogy a nehezített körülmények ellenére kellő szinten biztosítani tudják a jelenléti oktatást.

A politikus hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna szuverén, erős állam legyen, ahol biztosítottak a nemzeti kisebbségek közösségi jogai. A magyar állam a most zajló nagyszabású humanitárius segítségnyújtáson túl maximálisan támogatja az ukrán államot szuverenitását megőrző törekvésében. A helyi magyar közösséget pedig abban, hogy a szülőföldjén tudjon boldogulni.

Nehéz és felelősségteljes küldetés jutott osztályrészül a kárpátaljai magyar pedagógustársadalomnak, ám a több mint három évtizeddel ezelőtt összekovácsolódott közösség állja a próbát, fogalmazott Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke.
Hősies az a magatartás, ami ezekben a hónapokban a pedagógusainkat jellemzi, köszönet érte, mondta Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere.

Marianna Marusinec, a megyei állami közigazgatás oktatási főosztályának vezetője annak a reményének adott hangot, hogy Ukrajna valamennyi iskolájában hamarosan ismét a megszokott rendben zajlik majd az oktató-nevelő munka, hogy tehetséges fiataljaink kiveszik a részüket az ország újjáépítéséből. A közgyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták azt a nyilatkozatot, amely többek között a minőségi jelenléti oktatás biztosítását tűzi ki célul.

„A KMPSZ 2022-es évi közgyűlése – Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban – arra kéri az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogának valós biztosítása ügyében, különösen a nemzetiségi nyelven is oktató intézményi hálózat megőrzéséért. Ennek érdekében kérjük a nemzetiségi nyelven való oktatás jogának biztosítását az alkotmánynak és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően az óvodától az egyetemig. Kérjük a törvények által előírt anyanyelvű oktatás százalékos korlátozásának megszüntetését, mely diszkriminatív, az eddigi oktatási rendszer ellehetetlenítése, valamint annak megszűnéséhez vezet. Ragaszkodunk ahhoz, hogy intézményeinkben továbbra is használhassuk anyanyelvünket minden szinten, nemcsak a tanórán: nemzeti jelképeink és anyanyelvünk megjelenhessen az intézmény vizualitásában is. Továbbra is szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő állami szabványok kidolgozását az ukrán mint államnyelv oktatása szempontjából azok részére, akiknek ez nem az anyanyelvük. Kérjük, hogy rögzítsék azt a lehetőséget, hogy a magyar nyelven oktató intézmények részére legyen biztosított a lehetőség a magyarországi tankönyvek, munkafüzetek használatára. Az érettségi rendszerben legyen rögzítve az anyanyelvi érettségi megléte” – áll többek között a nyilatkozatban.

Kovács Elemér

A KMPSZ XXXI. közgyűlésén. (Fotó: Kovács Elemér)
A KMPSZ XXXI. közgyűlésén. (Fotó: Kovács Elemér)
A KMPSZ XXXI. közgyűlésén. (Fotó: Kovács Elemér)
A KMPSZ XXXI. közgyűlésén. (Fotó: Kovács Elemér)