Az ukrajnai háború több szempontból is újdonságot hozott a globális hadviselésben, de a drónokat ebben a konfliktusban kezdték el tömegesen használni, ehhez pedig megszületett egy új katonai pozíció, a drónparancsnok. Az ukránoknál viszont nem kifejezetten katonai képzettséggel rendelkező emberek váltak vezetőkké, egységeik 95 százaléka pedig olyan katonákat tartalmaz, akik még fegyvert sem láttak. Szakértők szerint a háborút így nem az nyerheti meg, aki a legtapasztaltabb katonákkal rendelkezik, hanem aki a leggyorsabban alkalmazkodik a körülményekhez.
Az ukrajnai háborúban új katonai vezetőtípus jelent meg, amely korábban nem létezett a világtörténelemben: a drónparancsnok.
Ez szorosan összefügg azzal, hogy a drónokat csak most kezdték el igazán katonai célokra használni. Ehhez a pozícióhoz azonban nem kell különleges végzettség vagy katonai akadémia, sokszor elég, ha valaki gyorsabban tanul, mint az ellenfél.
A hagyományos hadseregben a parancsnoki karriert szigorú hierarchia határozza meg: katonai akadémia, fokozatos előléptetés és lojalitás. Az orosz−ukrán háborúban viszont mindez felborult. Az ukrán védelmi minisztérium adatai szerint a dróncsapások mára a harctéren elszenvedett orosz veszteségek akár nyolcvan százalékáért felelősek, azonban ezeket az egységeket nem katonai iskolákban tanították ki.
Az ukrán drónegységek az állomány mindössze két százalékát alkotják, mégis az orosz veszteségek egyharmadáért felelnek.
Az ukrán hadsereg viszont felismerte, milyen fontos szerepe van ezeknek az egységeknek, ezért azokat emelte parancsnoki pozícióba, akik a leginkább rátermettek voltak. Egyikük kiemelte, az egységének 95 százaléka még fegyvert sem látott korábban életében. A következőkben azokat a vezetőket vesszük górcső alá, akik sikeres drónparancsnokként működnek a konfliktusban.
Gabonakereskedőből lett Ukrajna legfontosabb parancsnoka
Robert Joszipovics Brovdi 1975. augusztus 9-én született Ungváron, a férfi kárpátaljai felmenőkkel is rendelkezik. A háború előtt az agráriumban dolgozott, az Ukrán Mezőgazdasági Tőzsdét vezette. Az ukrán hadseregbe 2022. február 7-én önként jelentkezett, ott volt Kijev ostrománál, és segített több környező település lakosságát kimenekíteni a harcok sújtotta övezetből. Sok időt töltött a lövészárkokban, ahol első drónját ő maga szerezte be, amivel felderítéseket végzett az egységét segítve.
2022 áprilisában Brovdi szakaszát áthelyezték Herszon irányába. Ott megkezdte a pénzgyűjtést, igénybe vette a Hornet taktikai csoport harcosainak együttműködését, és megszervezte a front légi felderítését. Már májusban létrehozta saját légi felderítőegységét – a „Magyar Madarait”, amely kritikus fontosságú feladatokat látott el: ellenséges állások azonosítását, járőrözést, kamikazedrónokkal való támadásokat és robbanóanyagok célzott ledobását végezték.
2024-ben már önálló zászlóaljként működött Brovdi csapata. Az Ukrán Fegyveres Erők Tengerészgyalogsága 414. Önálló Személyzet Nélküli Csapásmérő Légi Rendszerek Zászlóaljának parancsnoka lett. Az ukránok szerint a háborúban eddig a „Magyar Madarai” felel a kilőtt orosz páncélosok 8 százalékáért.
A fronton szerzett katonai érdemeiért Robert Brovdi számos állami kitüntetést kapott. Az ukrán elnök az Ukrajna Hőse címet és Aranycsillag-rendet adományozta neki 2025 májusában. A parancsnok harctéri sikereire az oroszok is felfigyelhettek, mert júliusban megpróbálták likvidálni Brovdit más ukrán tisztekkel együtt, de az akció nem volt sikeres.
Szintén az elmúlt évben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Robert Brovdit az Ukrán Fegyveres Erők Pilóta Nélküli Rendszerek Parancsnoksága élére nevezte ki. A wiesbadeni NATO-konferencián a szövetséges parancsnokok előtt drámai képpel élt: elmondta, hogy egyszer meghívták egy hatalmas NATO-bázisra Európában, és a kérdésre, mit gondol a védelméről, azt felelte: négyfős legénysége tíz kilométerről tizenöt perc alatt Pearl Harborrá változtatná az egészet.
A magyar kormány is felfigyelt a tisztre, ugyanis ő volt a felelős az elmúlt év nyarán a Barátság kőolajvezeték ellen indított támadásért, amelyet a „Magyar Madarai” alakulat hajtott végre. Robert Brovdi nem rejtette véka alá a véleményét, amikor kitiltották Magyarországról és a schengeni övezetből: „Dugjátok fel a seggetekbe a szankcióitokat és a Magyarországra való beutazásom korlátozását!”
Az ügyvédi talárt cserélte a katonai egyenruhára
Jurij Fedorenko a háború előtt kijevi önkormányzati képviselőként dolgozott, ügyvéd és civil aktivista volt. 2014-ben már harcolt Kelet-Ukrajnában, megsebesült, majd visszatért a civil életbe. 2022. február 24-én reggel barátaival telefonálgatva segített megszervezni egy területvédelmi dandár bázisát – és az ő negyedik százada vált az „Achilles” drónezred alapjává.
Az „Achilles” hívójelet nem véletlenül választotta, ugyanis az a bátorságra és függetlenségre utal. 2023–2024-ben az egység mintegy 20 ezer orosz katonai célpontot semmisített meg. Fedorenko egysége 2025 januárjában ezreddé, 2026 januárjában pedig dandárrá nőtte ki magát – ma ez az ukrán szárazföldi erők első számú drónalakulata.
A parancsnoknak korábban volt egy meglepő ötlete: arra kérte a civil lakosságot, hogy kapcsolódjanak be az orosz drónok elleni küzdelembe, vagyis lőjék le őket. A parancsnok hangsúlyozta, „ne higgyék, hogy a konfliktus elkerüli őket, és mindenkinek fel kell készülnie mindenre”. Hozzátette, hogy akik csak tehetik, azonnal szerezzenek engedélyt sörétes puskára, és tanulják meg biztonságosan és hatékonyan használni azt.
Fedorenko egységének mottója a „hidraelv”, vagyis ha az oroszok elpusztítanak egy dróngyárat, azonnal nyílik a következő. Az egység székhelyének álcázott épületekben 3D-nyomtatók zümmögnek éjjel-nappal, ahol antennákat gyártanak az FPV-drónokhoz. Az „Achilles” volt az első ukrán egység, amely orosz Lanceteket lőtt le FPV-drónokkal. Erről korábban azt hitték, hogy nem lehetséges, mert a Lancet száz kilométer per óra feletti sebességgel csap le célpontjára. A parancsnokról egyes elemzők úgy vélik, hogy mire a háború véget ér, akár nemzeti vezető is válhat belőle.
A szárazföldi drónok atyja
Kiril Veresz ezredes, a K−2 ezred parancsnoka 2025 februárjában még bírálta, hogy milyen lassan fejlesztik a szárazföldi drónokat, de néhány hónappal később már a „hadviselés jövőjének” nevezte őket.
A K−2 ezred 2025 júliusában felállította Ukrajna első szárazföldi drónzászlóalját. Az ezred 13 ezer fő jelentkezését fogadta el néhány héten belül, akik között önkéntesek, veteránok, de aktív katonai szolgálatot teljesítők is voltak. Júliusig a K−2 tíz sebesültet evakuált szárazföldi drónokkal, és hét elesett katona holttestét szállította haza a frontról.
Az egység parancsnoka az oroszokról elismerően beszélt, a Rubicon nevű orosz drónegységről azt mondta: „Ezek a legjobb ellenfeleink. Top emberek. Remélhetőleg nem erősítik meg őket.”
Rádiós specialistából tanácsadó a minisztériumban
Szerhij Beszkresztnov („Flash”) nem drónegységparancsnok a szó hagyományos értelmében, de az ukrajnai háború egyik legbefolyásosabb alakja. Rádiókommunikációs specialista, aki a védelmi minisztériumban dolgozik tanácsadóként, miközben közösségi médiában lévő csatornáit félmillióan követik.
Naponta legalább ötszáz üzenetet kap, amelyben segítséget kérnek tőle; továbbá kétezer katonai kommunikációs szakember számára működtet egy zárt konzultációs csoportot a Signalon, és útmutatókat ír arról, hogyan lehet szűkös büdzsével drónelhárító eszközöket építeni.
A férfi a rádiók és az elektronikus hadviselés szakértője, ő volt az első, aki részletesen dokumentálta, hogyan lehet az orosz drónok frekvenciáit azonosítani és zavarni, majd ezeket az információkat megosztotta a frontvonalon harcoló csapatokkal. A hadseregvezetés egy része ugyanakkor biztonsági kockázatnak tartja: attól tart, hogy túl sok érzékeny adatot oszt meg nyilvánosan.
Különleges alakulat egy baráti körből
A Jasznij Ocsi nevű drónegység a 13. dandár csapásmérő drónosztagaként alakult meg a háború kezdetén egy baráti körből, amelynek tagjai kezdetben önkéntes légi felderítőként működtek, majd beléptek a reguláris hadseregbe. Az egységet Heorhij Volkov vezeti, aki a háború előtt marketingszakemberként dolgozott.
Tagjai közt van gyermekpszichológus (hívójele: Sadboy), grafikus (Duracell), szoftverfejlesztő (Tourist), agrárüzletember (Parus), valamint egy Lengyelországból visszatérő önkéntes. A Jasznij Ocsi egység attól különleges, hogy elsőként hajtott végre robotok által vezetett támadást az orosz állások ellen.
A korábban DJ-ként dolgozó Szerhij 22 éve foglalkozik zenével. A háború kitörése után előbb kibertámadásokat szervezett Oroszország ellen, majd 3D-nyomtatón kezdett drónalkatrészeket gyártani, amelynél véletlenül leterhelte a helyi mobilhálózatot, ezzel pedig a biztonsági szolgálat érdeklődését vonta magára. Az SZBU-tiszt végül nem vette őrizetbe, hanem Heorhij Volkovhoz irányította – így került az egységhez. A fronton tankokat, páncélos járműveket és saját bevallása szerint száznál is több orosz katonát semmisített meg. Állítása szerint nem érzett lelkifurdalást, amikor az első orosz katonát megölte, inkább „olyannak tűnt, mint egy frag egy játékban”.
Petstep ma három feladatkört tölt be egyszerre: harci bevetéseket hajt végre, műszaki fejlesztéssel és kiképzéssel foglalkozik – az egység eddig több mint 2500 ukrán katonát képzett ki. Emellett havonta egyszer DJ-ként is dolgozik, ahol fellépéseivel eddig mintegy 12 ezer dollárt gyűjtött drónokra. Elmondása szerint nem hiányzik a civil élete, és a háború után is drónokkal szeretne foglalkozni.
Nők is képesek a drónegységek irányítására
A Zaporizzsjai régióban harcol az ukrán hadsereg első, csak nőkből álló dróncsapata, amelyet Darja irányít, egysége pedig a Typhoon különleges gárda kötelékébe tartozik. A nő már a háború első napján, 2022. február 24-én jelentkezett önkéntesnek egy kijevi toborzóirodában.
Rövid időn belül parancsnoki pozícióba került, majd a dandárparancsnoka kérte fel, hogy vezessen egy csak nőkből álló egységet. A felkérést először visszautasította azzal az indoklással, hogy keményen dolgozott meg azért, ahová jutott, és nem akar szegregációt. Aztán meggondolta magát, és úgy vélte, hogy az új egység talán teret adna arra, hogy a nők végre a munkájukra koncentrálhassanak, ne a nemükre.
Az egység első harci akciójában egy orosz tarackot semmisített meg. Sokáig nem engedte ünnepelni társainak a sikert, hanem egyből visszaküldte őket az állásokhoz. „Nem nyerjük meg ezt a háborút nők nélkül” – mondta.
Felülről jött az orosz válasz
Miközben Ukrajna alulról építette fel drónhaderejét, Moszkva 2024 augusztusában létrehozta a maga rendszerét: a Fejlett Távirányítású Rendszerek Rubicon Központját, Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter közvetlen utasítására.
A Rubicon parancsnoka Szergej Budnyikov ezredes, egy 37 éves korábbi tüzérségi és tengerészgyalogos tiszt. A nevét sokáig titok övezte – egészen addig, amíg 2025 februárjában fel nem tűnt egy orosz állami tévécsatorna adásában. Az egység moszkvai főhadiszállása a Patriot Park kiállítási és kongresszusi komplexumban van – és Budnyikov lényegében korlátlan forrásokhoz fér hozzá: bármelyik orosz alakulatból választhatja ki a legjobb embereket.
A csoport a kurszki fronton nyújtotta a legpusztítóbb teljesítményt, ugyanis az egység egy hét alatt egy ukrán dandár drónpilótáinak hetven százalékával végzett. Az orosz egységek 15 kilométeres mélységben csaptak le az ukrán utánpótlásvonalakra, teherautókat, hírközlési csomópontokat és drónraktárakat semmisítettek meg.
2026 februárjában egy korábbi Rubicon-katona az ukrán hírszerzésnek elmondta, hogy azért döntött a dezertálás mellett, mert látott egy esetet, amikor a Rubicon egyik támadása rossz koordinátákra csapódott be, és megölt egy kislányt Kupjanszkban.
Amit Ukrajna elkezdett, Oroszország is megtanulja
A drónparancsnokok megjelenése mindkét oldalon egybevág a háború egyik legfontosabb tanulságával, vagyis az alkalmazkodás sebessége jelentősebb. Az Atlantic Council elemzése szerint Oroszország a Rubikon révén Ukrajna modelljét másolja. Gyorsan képzik ki az egység embereit drónpilótákká, és ezt a tudást pedig az orosz hadsereg többi egységének is átadják.
A két ország hadereje folyamatosan reagál egymás fejlesztéseire, egy orosz parancsnok szerint hiába ismerik ki az ukránok, milyen frekvenciákat használnak, újrakonfigurálják az elektronikus rendszereiket. Ukrajna előnyét viszont az jelenti, hogy drónparancsnokká nemcsak azok válhatnak, akik katonai képzettséggel rendelkeznek, hanem a civilekből is lehet kiváló vezető, ez pedig fölényt jelenthet az orosz túlerővel szemben - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
