Az Európai Uniónak vissza kell szereznie stratégiai cselekvőképességét, meg kell erősítenie védelmét, fel kell gyorsítania a bővítést, és globális partnerségeket kell építenie – hangsúlyozta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Müncheni Biztonsági Konferencia záró napján mondott beszédében.
A politikus határozottan visszautasította az Európa „civilizációs hanyatlásáról” szóló amerikai bírálatokat. Mint fogalmazott: Európa nem „woke és dekadens”, hanem továbbra is vonzó politikai és gazdasági közösség, amelyhez a világ számos pontján csatlakozni kívánnának. Példaként említette, hogy felmérések szerint a kanadaiak mintegy 40 százaléka érdeklődik az EU-tagság iránt.
A főképviselő három stratégiai prioritást jelölt meg. Az első az európai védelem megerősítése, amelynek kiindulópontjában Ukrajna támogatása áll. Kaja Kallas szerint Oroszország nemcsak katonai, hanem kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai nyomásgyakorlással és infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal is fenyegeti Európát.
Kaja Kallas bejelentette: Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel közösen dolgozik egy, a katonai, gazdasági és társadalmi ellenálló képességet egyaránt felölelő új, átfogó európai biztonsági stratégián.
A politikus szerint Oroszország nem szuperhatalom, gazdasága meggyengült, és a háborúban elért eredményei nincsenek arányban az elszenvedett veszteségekkel. A legnagyobb veszélyt abban látja, hogy Oroszország a tárgyalóasztalnál próbálna meg többet elérni, mint a harctéren.
Tartós béke csak akkor lehetséges, ha Moszkva érdemi engedményeket tesz
– szögezte le Kaja Kallas, hozzátéve: „beleértve a háborús károk megtérítését, az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérését és a háborús bűnök elszámoltatását.”
Második prioritásként az európai szomszédság stabilizálását jelölte meg, keleti és déli irányban egyaránt. Kallas szerint az EU bővítése jelenti „az orosz imperializmus ellenszerét”. Ugyanakkor a konferencián tartott panelbeszélgetésen jelezte:
az uniós tagállamok jelenleg nem állnak készen arra, hogy konkrét csatlakozási dátumot adjanak Ukrajna számára, jóllehet Kijev ezt biztonsági garanciaként szorgalmazza. Kallas hangsúlyozta: a csatlakozás továbbra is eredményekhez kötött folyamat, amelyhez jelentős reformokra lesz még szükség.
Harmadik elemként a globális partnerségek erősítését emelte ki az EU külpolitikai főképviselője.
Elmondta: az EU a világ legnagyobb szabadkereskedelmi hálózatát működteti, közel 80 országgal kötött megállapodással, és több biztonsági és védelmi partnerséget is kialakított már.
Kallas szerint a bizonytalanabbá váló világgazdasági környezetben egyre több ország keresi az együttműködést Európával a stabilitás, a növekedés és a technológiai szuverenitás garantálása érdekében.
Beszéde végén a főképviselő arra szólította fel az európaiakat, hogy egységesen lépjenek fel: védjék meg Európát, biztosítsák a szomszédság stabilitását, és építsenek erős globális szövetségeket. Európa jövőjét nem adottságai, hanem a meghozott döntései határozzák meg
– fogalmazott Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az MTI beszámolója szerint a Müncheni Biztonsági Konferencián - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
