Az Európai Unió országai egyfajta vízi akadály létrehozásával, a mocsarak helyreállításával készül a keleti határok biztosítására egy esetleges orosz inváziótól – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint 2022 februárjában, amikor az orosz csapatok Kijev felé nyomultak, Olekszandr Dmitrijev ukrán védelmi tanácsadó egy szokatlan lépésről döntött: felrobbantott egy gátat az Irpiny folyón. A mocsárban rekedt orosz tankokról készült fotók egykor vírusként terjedtek. Három évvel később ez az epizód arra ösztönzi a NATO keleti szárnyát, hogy fontolja meg saját mocsaraik helyreállítását – az erőforrásokért egyre inkább versengő két stratégiai célt ötvözve: a védelem megerősítését és a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Európában úgy vélik, hogy Dmitrijev ötlete nemcsak a határokat védi meg egy esetleges orosz támadástól, hanem segít a globális felmelegedés elleni küzdelemben is. Végül is „a tőzeglápok ugyanúgy megkötik a szén-dioxidot, ami felmelegíti a bolygót, mint ahogy ellenséges tankokat süllyesztenek el”.
Finn politikusok az orosz határ mentén található lápok helyreállítását javasolják. A védelmi és a környezetvédelmi minisztériumok már egy közös kísérleti projektet készítenek elő.
„Ez egyszerre védelem, klímavédelem és természetvédelem”
– magyarázta a finn környezetvédelmi minisztérium. Az ötletet a parlament is aktívan támogatja. A képviselő szerint a keleti határon található vizes élőhelyek megnehezíthetik az ellenség mozgását, és a védelem fontos elemévé válhatnak.
Lengyelországban a vizes élőhelyek helyreállítása már része a több mint 2 milliárd euró értékű Keleti Pajzs nagyszabású védelmi projektnek.
A védelmi minisztérium kijelentette, hogy a tőzeglápok helyreállítása és a határ menti területek erdősítése növeli az ország védelmét, és segít teljesíteni az EU-val szembeni klímavállalásokat. „Számunkra a természet szövetséges” – mondta a védelmi miniszterhelyettes. A tudósok és aktivisták hangsúlyozzák, hogy ez egy mindenki számára előnyös lehetőség: alacsonyabb üvegházhatású gázok kibocsátása és természetes akadályok az ellenséges technológiával szemben.
A balti országokban a tőzeglápok a terület akár 10%-át is borítják, de nincs szisztematikus helyreállítási terv. Litvániában a lápok védelmi célú felhasználásának kérdését csak most kezdik megvitatni. Lettország és Észtország jelenleg a meglévő természetes akadályok használatára korlátozódik a védelmi tervezésben, nagyszabású helyreállítási programok nélkül. A tudósok ragaszkodnak ahhoz, hogy a leromlott mocsarak természetes állapotukba való visszaállítása egyszerű lesz – csak be kell zárni a vízelvezető árkokat és vissza kell állítani a vízrendszert.
Azonban nem minden ország lelkesedik a tőzeglápok védelmi célú felhasználása mellett. Németországban, ahol a tőzeglápok több mint 90%-át lecsapolták, a Bundeswehr nem mutatott szándékot az ötlet megvitatására - közölte a karpat.in.ua.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
