Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is katonai lépésekre készül Irán ellen – sőt, a britek már lényegében cselekedtek is Amerika kérésére. Mindeközben Ciprust több alkalommal is támadás érte már. Cikkünkben összefoglaltuk a konfliktus legfrissebb fejleményeit is.
A britek, francia és németek közös nyilatkozatban jelentették be, hogy lépéseket tesznek nemzeti érdekeik és a régióban lévő szövetségeseik védelmében. A három ország közös nemzetközi ügyekben eljáró csoportja, az úgynevezett E3 platform Irán rakétatámadásait „válogatás nélkülinek és aránytalannak” minősítette – írta az Index a Sky News alapján.
A közlemény szerint e lépések közt lehetnek olyan intézkedések is, amelyek az iráni rakéták és drónok forráshelyükön történő megsemmisítéséhez járulhatnak hozzá.
„Lépéseket fogunk tenni érdekeink és a régióbeli szövetségeseink érdekeinek védelmében, esetlegesen olyan szükséges és arányos védelmi intézkedések meghozatalával, amelyek megsemmisítik Irán rakéták és drónok kilövési képességét” – írták a hivatalos nyilatkozatban, mely szerint a három ország megállapodott abban, hogy az Egyesült Államokkal és más regionális szövetségesekkel együttműködve lép fel az irániakkal szemben.
A britek már léptek is: átengedik a bázisaikat az amerikaiaknak
Az Egyesült Királyság beleegyezett az Egyesült Államok kérésébe, hogy brit katonai bázisokat biztosítanak a rendelkezésükre az iráni rakétabázisok elleni védelmi célú csapásokhoz – jelentette be a BBC szerint Sir Keir Starmer brit kormányfő még vasárnap este.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok „konkrét és korlátozott védelmi célokra” fogja használni az Egyesült Királyság bázisait azért, hogy az iráni rakétákat a forráshelyükön semmisíthessék meg.
Hozzátette, hogy a lépés összhangban van a nemzetközi joggal. Mindemellett kijelentette, hogy az Egyesült Királyság tanult az „iraki hibákból”, nem vett részt az Irán elleni kezdeti csapásokban, és „most sem fog csatlakozni a támadó akciókhoz”.
A szóban forgó bejelentés után nem sokkal, helyi idő szerint éjfél körül támadás érte a britek ciprusi bázisát az előző éjjel.
Ukrán szakértők segítségét is kérték az iráni drónok ellen
Sir Keir Starmer arról is beszélt, hogy a közel-keleti válságban ukrán szakértők segítségét is kérni fogják.
„Ukrán szakértőket fogunk bevonni, hogy segítsenek a Perzsa-öbölbeli partnereinknek lelőni az őket támadó iráni drónokat” – mondta videóüzenetében a brit kormányfő.
Emlékezetes, hogy az Irán által kifejlesztett Sahíd drónokat éveket óta használja Oroszország az Ukrajna elleni háborúban, ezért lehet az ukránoknak tapasztalatuk a semlegesítésükben.
Németország később közölte: nem csatlakozik az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásához
A német kormány „nem szándékozik részt venni”az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásában – mondta Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn, a Deutschlandfunk rádióállomásnak (noha Németország is tagja annak az E3-nak, amely a cikkünkben előzőleg említett nyilatkozatot kiadta).
A külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Királysággal ellentétben, amely engedélyezi az Egyesült Államoknak, hogy a régióban található bázisait felhasználja iráni rakéták és rakétaindító állások megsemmisítésére, Németországnak nincsenek hasonló bázisai a régióban. „Nincs meg a szükséges katonai erőforrásunk sem” – tette hozzá Wadephul.
A miniszter ugyanakkor szólt arról, hogy a német katonák „megvédik magukat, ha megtámadják őket”.
A Bundeswehr, a német hadsereg egységei jelenleg Jordániában és Irakban állomásoznak. „Németország szempontjából ennél több intézkedés nem lesz” – közölte a német külügyi tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy az Irán elleni támadás ellentétes-e a nemzetközi joggal, Wadephul azt válaszolta: „Természetesen vannak kétségek ezzel kapcsolatban, ez nem is kérdés. Ugyanakkor összességében kell értékelnünk a politikai és biztonsági dimenziót. Irán jelentős fenyegetést jelent nemcsak Izraelre és a régióra, hanem Németországra és Európára is”.
Teherán „jelentős ballisztikusrakéta-programjára” utalva elmondta, hogy „ezek olyan rakéták, amelyeknek hatótávolsága Európát is fenyegeti”. Az iráni rezsim „mindig is eltökélt volt” abban, hogy „Európa és az európai érdekek ellen cselekedjen”, és „terrorizmussal” fenyegeti Németországot – érvelt. Wadephul kiemelte az Irán által „Németország ellen indított kibertámadások” jelentette fenyegetést is, és hangsúlyozta, hogy Teherán támogatja Oroszország ukrajnai háborúját is.
Vészhelyzet Cipruson: megszólaltak a szirénák, kiürítették a bázist
Az AFP tudósítója szerint
még hétfőn napközben – egy újabb támadást követően – szirénák szólaltak meg a ciprusi brit katonai bázisnál, az Akrotiri támaszponton, amelyet ki is ürítettek.
A francia állami hírügynökség tudósítója szerint körülbelül 70 autó távozott az Akrotíri bázis területéről, és állítása szerint a legtöbbjük civil rendszámmal rendelkezett – írta a The Times of Israel (az utóbbiak vélhetően a bázison dolgozó civilekhez tartoztak).
Egy videón pedig az is látható, hogy vadászgéppel próbáltak elfogni egy drónt a bázis közelében.
Később kiderült, mi is történt pontosan
A ciprusi kormány szóvivője utóbb a BBC szerint közölte, hogy két, a bázist felé tartó drónt fogtak el hétfőn.
Mint írták, a dolgozók figyelmeztető üzenetet is kaptak a „folyamatos biztonsági fenyegetésről”, miközben a szirénák hallatszottak.
Ezekben az üzenetekben arra szóllították fel őket, hogy maradjanak távol az ablakoktól, és vész esetén keressenek menedéket a bútorok mögött.
Hétfői parlamenti beszédében Sir Keir Starmer brit kormányfő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok bombázói nem használják a ciprusi brit támaszpontokat. „A brit támaszpontok használata a megállapodás szerinti védekező célokra korlátozódik – nem csatlakozunk az Egyesült Államok és Izrael támadó csapásaihoz” – mondta.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a ciprusi bázis elleni támadás a brit kormánynak arra a döntésére volt válasz, hogy engedélyezik az Egyesült Államoknak a brit bázisok használatát „védelmi” akciókhoz,
mivel értékelésük szerint a drón már akkor útnak indult, hogy bejelentették a döntést. A vasárnapi csapásnál érkező drón be is csapódott, de csak „minimális” károkat okozott a britek szerint.
Mindeközben John Healey brit védelmi miniszter közölte: „Óvintézkedésként az RAF Akrotíri bázison élő családokat átköltöztetjük egy alternatív ideiglenes szállásra Cipruson” . Hozzátette, hogy erről beszélt a ciprusi brit erők parancsnokával. Emellett pedig a külföldi brit katonai bázisokat felügyelői kormányzati szerv is megerősítette utólag, hogy a „nem nélkülözhetetlen személyzet ideiglenes elszállítását” tervezik az akrotíri bázisról.
A brit kormányfő nem hisz az iráni rezsim leváltásában
Keir Starmer hétfői beszédében azt is hangsúlyozta: „Nem csatlakozunk a támadásokhoz, de folytatjuk védekező akcióinkat a régióban. Franciaország és Németország szintén készen áll az amerikai akciók támogatására, hogy megsemmisítsék Irán rakéta- és drónindítási képességét.”
„Ez a kormány nem hisz a légi úton történő rezsimváltásban”
– szögezte le mindemellett Starmer.
Mint arról előzőleg már beszámoltunk, a ciprusi helyzet miatt előzőleg Görögország is hadihajókat és katonai gépeket vezényelt a szigetre - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
