Sámueles családi nap a Bereg Campben - Tartalmas kikapcsolódás és töltekezés

Kárpátinfo hetilap

2024. 10. 29. – 08:54 / Közélet

A beregszászi székhelyű Sámuel Alapítvány 2001-ben azzal a céllal jött létre, hogy árva és elhagyott gyerekek számára keresztyén, szerető családot találjon. E célból családtípusú gyermekotthonokat létesítettek, befogadó szülőket kerestek és keresnek, de segítettek és segítenek az örökbefogadás ügyintézésében is. Így ezidáig mintegy 100 gyerek talált igazi otthonra, kapott esélyt egy új életre. Az alapítvány nyomon követi minden gyermek, család hitbeli növekedését. Erre különböző alkalmakat biztosítanak. Konferenciákat szerveznek, ahol a szülők szakemberek segítségét kérhetik, hitmélyítő hétvégéket és kirándulásokat szerveznek, ahol alkalmuk nyílik a kikapcsolódásra és lelki épülésre egyaránt. Az elmúlt hétvégén pedig családi napot szerveztek a Bereg Campben.

Az alkalom a Beregi Egyházmegye esperesének áhítatával vette kezdetét. Tóth László a Lukács 9, 51–59 alapján a megbocsátás, az irgalom mellett a tanulás, a tanítás, a tanítványság fontosságára és mikéntjére hívta fel a figyelmet. A keresztyén ember Krisztust követi, őt akarja követni, olyan akar lenni, mint ő. Jézus Isten szeretetét, kegyelmét hozta el a világba. Ő bűneinkért vállalta a kereszthalált. Irgalmas azokhoz is, akik irgalmatlanok voltak, kegyelmes azokhoz, akik kegyetlenek voltak vele szemben. Jézus az irgalmasság eszköze, irgalmat gyakorol azok felett, akik bűnt követtek el. Jézus eleget tett a bűneinkért. Az ő áldozathozatalának nagy tétje volt: a bűnös ember megváltása, a mi örök életünk. Irgalomból cselekedett, s erre az irgalomra tanítja tanítványait, s azt szeretné, hogy mi is ilyenek legyünk, ezt adjuk tovább. Mi azért lehetünk itt, mert Jézus irgalmas volt hozzánk, s elvárja, hogy mi is azok legyünk embertársainkkal szemben, ne siessünk ítélkezni, ítéletet kérni, mint az idézett igeszakaszban tették a tanítványok, akiknek így válaszolt: „…az Emberfia nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse”. Tanuljunk tőle irgalmasságot, megbocsátást, és ezt gyakoroljuk embertársaink felé.

A közös éneklést követően a szülőket Szemere Judit beregszászi lelkész várta interaktív beszélgetésre, csendes elvonulásra. Egy-egy igeszakasz alapján közösen vizsgálták a megújulás útját, lehetőségeit az imádkozásban, az őszinteségben, az egymáshoz való viszonyulásban, a magunk formálódásában. A felkészülés után a résztvevők elcsendesedésen, belső imasétán is részt vettek, hogy ki-ki megfogalmazhassa, megismerje magában azokat a dolgokat, amelyek akadályozzák abban, hogy felszabadultak legyenek, s hogy őszintén Isten elé vigyék gondjaikat.

Míg a felnőttek lelki töltekezése zajlott, a fiatalokat igencsak színes program várta. A Beregardóból érkező Pércsi család férfi tagjaival, Lajossal, illetve nagyobb fiaival, Lalival és Marcival fából kisszéket, kardot, autót készítettek, Nóra, az anyuka a csiszolásban segédkezett, közben lányuk, Enikő gyönyörű hajfonatokat varázsolt a leányzók fejére, de még a bátrabb anyukák is beültek székébe. Egy másik teremben pedig a gyöngyhímzés rejtelmeivel és szépségével ismerkedtek az érdeklődők Muzsalyi Judit vezetésével. De volt itt lehetőség kinti szabadidős játékokra is, úgyhogy igazán jó hangulatban zajlott a program.

- A megújulás évében szerettünk volna tagcsaládjaink számára egy olyan alkalmat szervezni, ahol az ige mellett töltekezhetnek, családias légkörben – mondta kérdésünkre Sipos Géza, a Sámuel Alapítvány vezetője. – A szülőket lelki töltekezés, önismeretet segítő beszélgetés várja, a gyerekek pedig olyan kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, amelyek által megismerhetik, Isten milyen tálentumokkal áldotta meg őket, s hisszük, hogy ezeket majd a későbbiekben kamatoztatni is tudják majd. Hálásak vagyunk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.,-nek, a Beregi Egyházmegye és a Dorcas Ukrajna Jótékonysági Alapítvány támogatásáért, aminek köszönhetően ez a program 70 résztvevővel most megvalósulhatott. És köszönet az egyéni felajánlásokért, az imaháttérért is.

Mindazonáltal egyedül Istené a dicsőség.

Kovács Erzsébet