„A hét első napján jókor reggel a sírhoz mentek, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. A követ azonban a sírról elhengerítve találták. Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét. Míg ezen töprengtek, íme két férfi állt melléjük ragyogó öltözetben, s amikor ők megrémülve földre hajtották arcukat, azok így szóltak: Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, mert feltámadott. Jusson eszetekbe, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt. Ezt mondta: Kell hogy az Ember Fiát bűnös emberek kezébe adják, megfeszítsék és harmadnap feltámadjon. És visszaemlékeztek ezekre a szavakra. Azután visszasiettek a sírtól, és hírül adták mindezt a tizenegynek, s mind a többieknek. A magdalai Mária és Johanna, és Jakab anyja, Mária, és a velük lévő más asszonyok voltak azok, akik ezeket elmondták az apostoloknak. De ezek balga beszédnek tartották az egészet, és nem hittek nekik. Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és behajolva látta, hogy csak a lepedők vannak ott, és elment, magában csodálkozva a történtek felett. (Lukács 24:1–12)
A temetőkert nem egy kívánatos hely, bár sokan igyekeznek széppé tenni, díszíteni, elhunyt szeretteik emlékének maradandó (fejfát) sírkövet állítani. Mégis sokan sóhajtozva, szomorúan mennek és jönnek ki a temetőkertből. Az átlagembernél talán többször járok a temetőbe, nemcsak a szolgálatok miatt, hanem mert több mint 20 éve elhunyt kislányunk sírhelye(siratóhelye) előtt is megállva emlékezem, kérdezek ki nem mondott szavakkal, és sóhajtok, lehet többet is, amíg eljutok a megbékélés gondolataihoz és végül a hitvallás tudatos elmondásááig. Az apostoli hitvallás csendes vagy hangos elmondása után nem leszek jókedvű, de mindig reménység tölt el, tovább megyek, teszem a dolgom, azt, aminek nincs semmi látszata, és azt is, ami nem lelki, szellemi munka, de hitemből fakad. Van reménységem, hitem és erőm, ami megújul.
Hogyan? Honnan? Minden értelme a szenvedésnek, a hűségnek, szerelemnek és szeretetnek, a munkának onnan, a temetőkertből indul, ahol két angyal, kik ragyogó öltözetben voltak, azt kérdezték:
„Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, mert feltámadott” (Lukács 24:5b-6a).
A háború évei sokasodnak: először hetekre, majd hónapokra gondoltunk. Már évek teltek el, és a végét még nem látjuk. A háború divatos kifejezés lett, már vámháború is van. Közben a temetőkert neve sunyin feledésbe süllyed. Pedig szinte az egész Európa már egy nagy temető. Mennyi harc helyszíne volt már! Járványok, az első majd a második világháború, a deportálások, a sztálini lágerek áldozatai. Temetetlen és eltemetett gyermekek, édesanyák és édesapák maradványait takarja a múlt.
Mennyire furcsa, hogy az élni akaró jelen öl és pusztít, tönkre tesz és elvesz életet, reményt és jövőt. Emberek élettelen testének ezrei kerülnek az intelligens, okos harcoló felek tettei következményeként a porba.
Ebben a helyzetben, lelki állapotban jön egy hír, a legfontosabb hír, a mindent megváltoztató hír, az örömhír: Feltámadott!
2025-ben a Feltámadás ünnepén Isten Szentlelke emlékeztessen bennünket. Jusson eszünkbe az, amit Jézus mondott:
„Ezt mondta: Kell, hogy az ember Fiát bűnös emberek kezébe adják, megfeszítsék és harmadnap feltámadjon” (Lukács 24:7).
Emlékezzünk keresztyén hitünk alapjára, Jézus Krisztus feltámadására. Merítsünk erőt, nyerjünk bátorságot és adjuk hírül: Jézus Feltámadott!
Most is úgy lesz, mint kétezer évvel ezelőtt: „De ezek balga beszédnek tartották az egészet és nem hittek nekik” (Lukács 24:11).
Ilyen az ember, még azok is, akik Jézushoz ott, akkor közel voltak, és azok is, akik ma közel vannak! A feltámadásba vetett hit nem a hívő élet kezdete, hanem a koronája!
„Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és behajolva látta, hogy csak a lepedők vannak ott és elment magában csodálkozva a történtek felett.” (Lukács 24:12)
Szeretném, hogy akik olvassák bizonyságtételem, azok hasonlóak lennének Péterhez. Ő felkelt, utánajárt, kíváncsi volt. Még nem Jézust látta, de csodálkozott a történtek felett. Mi tudjuk, hogy Péter részesévé lett a hit csodájának.
Induljunk mi is a kíváncsiság, az érdeklődés útján és a Feltámadott mellénk szegődik életutunkon, mint az emmausi tanítványok mellé, vagy megállít, mint Sault, vagy meggyőz, mint Tamást, vagy visszafogad háromszori kérdésével: Szeretsz-e engem?
Áldott Feltámadás ünnepet kívánok mindenkinek!
Zán Fábián Sándor,
a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Halálos közlekedési baleset történt a Munkácsi járásban, Sztrabicsovo (Mezőterebes) közelében. Egy 34 éves gyalogos a helyszínen meghalt.
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
Az év eleje óta a megyében összesen 17 ember vesztette életét tűz következtében.
Voliny megyében büntetőeljárás indult egy 38 éves nő ellen, akit kiskorú gyermekkereskedelemmel gyanúsítanak
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
