Tévhitek az influenzáról

Sokan hiszik azt, hogy influenzásak, amikor csak egy kisebb nátha támadta meg őket, mások meg elutasítják a védőoltásokat, mert azt hiszik, hogy azoktól lesznek betegebbek.

Az influenzával kapcsolatban még mindig számos tévhit terjed. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be - írja a Házipatika.com.

Tévhit: ha folyik az orrunk és lázasak vagyunk, az influenza

Sokan vélik úgy, hogy a fájó torok és a taknyos orr egyértelműen influenzát jelez. Ez egyáltalán nincs így, ugyanis attól, hogy rossz a közérzetünk, az nem jelenti, hogy influenzásak is lennénk. Számos vírus okoz influenzaszerű tüneteket, azaz fájdalmakat, tüsszögést, dugulást vagy lázat. Influenzát azonban egy évtizedben csak egyszer vagy kétszer kapunk el, az viszont tényleg a padlóra tud küldeni. Szerencsére azonban ez kifejezetten ritka, teljes bizonyossággal pedig csak akkor lehet kijelenteni, hogy influenza, ha laborban ellenőrizték a mintákat.

Tévhit: betegebbek leszünk a védőoltástól

Nem fogjuk megérteni az influenza elleni védőoltást, ha az influenzát sem értjük meg. A vírusnak két típusa, az A és a B típusú influenzavírus fertőzi az embereket. Az A típusú vírusnak több altípusa, azoknak pedig több törzse van: ha az egyik megtámadja szervezetünket, az egy idő után kitermeli az antitesteket. Vannak olyan altípusok, amelyek évről évre változnak. És mivel egy védőoltás általában nagyjából 6 hónap alatt készül el, elég nehéz lépést tartani az összes influenza-altípussal. Ezért van az, hogy még akkor is megfertőződhetünk, ha megkaptuk a védőoltást, de önmagában a védőoltástól nem leszünk betegek meg. 

Tévhit: nem kell minden egyes évben új védőoltást kapnunk

Vannak, akik azt hiszik, hogy akkor is védve vannak a vírustól, ha nem minden évben kapják meg a védőoltást. A fentiek tudatában azonban sejthetjük, hogy minden egyes kihagyott év fokozza a megbetegedés esélyét. Az influenza számos altípusa fertőz és érdemes a lehető legjobb védettséget megszerezni. Persze ideális lenne, ha a tudósok létre tudnának hozni egy "univerzális" védőoltást, ami megtanítja immunrendszerünket arra, hogyan vegye fel a harcot a folyamatosan változó altípusokkal, de erre még várni kell. És amíg nem lesz ilyen szer, addig a legjobb védettséget az adja, ha minden egyes évben megkapjuk a védőoltást.

Tévhit: az antivirális gyógyszerek jól kezelik az influenzatüneteket

Az influenza határozottan borzasztó tud lenni, úgyhogy érthető, ha az emberek különféle gyógyszereket próbálnak szedni rá. De az antivirális, azaz vírusokat célzó gyógyszerek nem igazán hatékonyak, ha egyszer az influenza már pusztít bennünk. Csak a neuraminidáz-gátlók működnek, de azok sem tudnak csodát tenni, ha már tapasztaljuk magunkon a tüneteket. Ez azért van így, mert maga az influenza két fehérjéből áll: a hemagglutininből (amelynek hatására a vírus bekerül a sejtbe) és a neuraminidázból. Ez utóbbi teszi képessé a vírust a további terjedésre, a még egészséges sejtek megfertőzésére. A neuraminidáz-gátlók ezt akadályozzák meg. 

Ezeket viszont csak a betegség korai fázisában érdemes alkalmazni, az influenza ugyanis nagyon gyorsan osztódik a szervezetben, gyorsan okoz gyulladást is. A tünetek a fertőzést követő második naptól kezdve jelentkeznek, ugyanis ekkor tetőzik a vírusok mennyisége szervezetünkben. Ezután beszedni a neuraminidáz-gátlót már felesleges.

Tévhit: nem terjed az influenza, ha felvesszük a szájmaszkot

A légúti szervek vírusai, mint például az influenza is, nagyon fertőzőképesek. Már amikor tüsszentünk, akkor is különféle méretű részecskéket engedünk a levegőbe - a legnagyobbak szinte előttünk zuhannak a föld felé, a közepesebb méretűek egy méternyivel messzebb haladnak, a kisebbek alkotta vírusfátyol viszont akár tíz méterre is eltávolodhat, ami azt jelenti, hogy egy óvatlan tüsszentéssel egy teljes szobát megfertőzhetünk. A szájmaszk pedig pont a nagyobb darabokat fogja csak fel.