Az időjárás, illetve az éghajlatváltozás kapcsán gyakran beszélünk lopakodó szélsőségekről. Vajon az elmúlt félévben folytatódott-e ez a negatív folyamat? – először ezt a kérdést tettük fel Fedinisinec Erzsébetnek, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetőjének.
– Az mindenképpen annak tekinthető, hogy az utóbbi két évtized leghidegebb áprilisa van mögöttünk. Ami egyébként nem csupán egy könnyen felejthető tény az átlagpolgár számára. Különösen nem azoknak, akik faluhelyen vagy városi kertes házban élnek, mivel a kajszitermés gyakorlatilag odaveszett, s más, korán virágzó gyümölcsfák is megsínylették a hideget. Mi itt, az állomáson tíznaponként összesítjük a hőmérsékleti adatokat. Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy az április egésze és a május első dekádja három-négy fokkal hidegebb volt az átlagosnál. Persze korábban is előfordult már hasonló dolog, ám a 3-4 fok egyszerre soknak tűnik. Ami pedig igazán elgondolkodtató, hogy az ezt megelőző, tehát a 2020-as esztendő áprilisa is hasonló negatívumokat produkált.
– Például akkor is lefagyott a kajszi…
– És a hideg a mezőgazdasági munkák egész sorát késleltette. Olyan alacsony volt a talaj hőmérséklete, hogy a kukorica vetését egy időre abba kellett hagyni. Több gazdával vagyunk napi kapcsolatban – hisz például őket is érdekli az aktuális talajhőmérséklet –, így tudomásunk van róla, hogy idén meg az erősen átázott termőréteg miatt húzódtak el a tavaszi teendők a földeken. Ha pedig ez országos méretekben jelentkezik, akkor azt valamennyien a zsebünkön érezzük meg. A rossz termés miatt a tavalyihoz képest 70-75%-kal emelkedett a napraforgó és a cukor ára. A sertéstartó gazdák pedig mostanság arra panaszkodnak, hogy az egekbe szökött a kukorica ára.
– Az egyik földműves tavasszal úgy fogalmazott, hogy az esőáztatta talajok miatt egyszerűen lehetetlen porhanyós magágyat készíteni.
– Nézzük tehát az elmúlt hónapokat szépen sorjában. Januárban 62 mm csapadékot mértünk, ami egy közepes mutató. A februári 68 mm viszont már túl sok. S hiába esett márciusban csupán 18 mm eső, s áprilisban is csak 47 mm-nyi, a hideg miatt a földek nem tudtak kiszáradni. Most az is bebizonyosodott, hogy a májusi eső akkor ér igazán aranyat, ha már földbe kerültek az oda szánt magvak. Sajnos idén ez nem így történt, így a legszebbnek mondott hónapunkban lehullott 49 mm inkább csak hátráltató tényezőként lett elkönyvelve. Aztán az ég csatornái egy időre bezártak, mivel egész június folyamán csupán 12 mm csapadék esett. Amúgy pedig íme egy másik szélsőség: tavaly a hatodik hónapban tízszer több csapadékot – konkrétan 141 mm-t – mértünk. Egyébként a mögöttünk hagyott fél esztendő alatt 256 mm csapadék hullott, ami jóval fölötte van az utóbbi húsz esztendő átlagának.
– Született-e idén már melegrekord?
– Egyelőre nem. Ám arról beszámolhatok, hogy június 20. és július 1. között 4-5 fokkal volt magasabb hőmérséklet az átlagosnál, amikor is a napi középhőmérséklet 28 fokot mutatott. A legmelegebb napunk a június 25-e volt a maga 36 fokos csúcshőmérsékletével. Az abszolút rekordot egyébként 2011 augusztusának végén mértük Beregszász környékén. Akkor 38,6 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Végezetül egy jó hír: a relatív páratartalom továbbra is a 45-60 százalékos tartományban mozog, nem úgy, mint ilyenkor más években, amikor is ez a mutató gyakran a 30% alá esett. A relatív páratartalom normális szintje (50-60%) jelentősen javítja komfortérzetünket és biztosítja növényeink kiegyensúlyozott fejlődését.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
