Ukrán lakástámogatások: a háború speciális megoldásokat követel

Piaci jelzálog-konstrukciók, állami újjáépítési kompenzáció, állami lakbértámogatás. Az ukrán lakástámogatások ezen a három pilléren alapulnak, a háború speciális helyzetet idézett elő a lakáspiacon.

A háború negyedik évében az ukrán lakástámogatások kettős célt szolgálnak: egyrészt új otthonokhoz segíteni a családokat ott, ahol a piac még működik, másrészt kárpótlást nyújtani azoknak, akiknek az ingatlana megsérült vagy megsemmisült. 

2025-re három pillér köré rendeződött a rendszer: a jeOszelja kedvezményes jelzáloghitel, a jeVidnovlennya újjáépítési kompenzáció és – újdonságként – a belső menekültek bérleti támogatása.

Az ukrán lakástámogatások pillérei

A kormány zászlóshajója a 2022 végén indult jeOszelja program, amely

• 3 százalékos kamatot kínál az elsőbbséget élvező csoportoknak (katonák, veteránok, orvosok, pedagógusok),
• 7 százalék körüli kamatot a szélesebb lakossági körnek. 

A konstrukció folyamatosan bővül: 2025-ben is kiemelten finanszírozzák, és a program a nyárra kézzelfogható aktivitást mutat.

• A pénzügyminisztériumhoz tartozó források szerint 2025-ben eddig közel 1,5 ezer család vásárolt így lakást 2,7 milliárd hrivnya (22,5 milliárd forint) értékben.
• A program indulása óta több mint 16 ezer család részesült támogatott hitelben.
• A nyári piaci összesítések már 17,6 ezer szerződést és 29,1 milliárd hrivnya (242,6 milliárd forint) kumulált hitelállományt jeleznek.

A jelzálogprogram elsődlegesen új lakások építésére indult, de a folyamatos módosításokkal egyre szélesebb a másodlagos piac bevonása. A feltételek egy részét ma már a kereskedelmi bankok kockázati szabályai finomhangolják (például az életkori korlát: jellemzően akkor engedélyezik a futamidőt, ha az adós 70 éves koráig vissza tudja fizetni).

Stratégiai oldalon az állami Ukrfinzsitlo 2025–2029-es terve a forrásbővítésre épít: 2026-ra 25 milliárd hrivnya (208,5 milliárd forint) új kihelyezést terveznek, ami jelzi a program hosszabb távú stabilizálását vegyes – állami fiskális és piaci finanszírozással.  A 2024 végén elfogadott szabálymódosítás 2025-ben is érvényes:

a belső menekültek (VPO) nemcsak új építésre, hanem fiatalabb (például legfeljebb 10 éves) használt lakásokra is igénybe vehetik a konstrukciót, ezáltal szélesebb kínálat nyílt meg az érintett családok előtt.

A kezdeményezés komolyságát bizonyítja, hogy 2025 májusában az ukrán kormány 50 millió eurós keretmegállapodást írt alá a Council of Europe Development Bankkal (CEB), kifejezetten VPO-családok kedvezményes jelzáloghiteleire, több mint 1100 hitel célzott finanszírozására.

Kompenzáció a sérült vagy megsemmisült ingatlanok után 

A jeVidnovlennya nevű program a károsodott vagy megsemmisült lakóingatlanok tulajdonosainak nyújt készpénzes támogatást (javításra) vagy lakásvásárlási utalványt (ha az eredeti ingatlan megsemmisült). Az ügyintézés a Gyija felületén történik, a program teljes leírása és az igénylés menete nyilvános.

A kormányzati beszámolók szerint a program több tízmilliárd hrivnyát mozgatott meg két év alatt, százezres nagyságrendű jogosulttal, a finanszírozás pedig nemzetközi forrásokkal is erősödik. A CEB 2025 júniusában 100 millió eurós hitelmegállapodást írt alá az ukrán kormánnyal (HOME projekt) a megsemmisült lakások kompenzációjának kiegészítésére.

A jeVidnovlennia esetén két kulcsdokumentum a legkritikusabb:

• a kárfelmérés hivatalos eredménye és
• az ingatlanjogi státusz tisztázása. 

A kompenzáció nem minden esetben teljes értékű – régiónként és kárkategóriánként eltérő lehet –, de a 2025-ös nemzetközi forrásbővülés csökkentheti a várólistákat.

Új elem 2025-ben: bérleti támogatás a belső menekülteknek 

Január 29-től új állami eszköz jelent meg: a belső menekültek bérleti díjának célzott támogatása, valamint a bérbeadó adóterheinek részbeni kompenzációja. A támogatásra azok a VPO-k pályázhatnak, akik harcok által érintett vagy megszállt területekről menekültek, és lakásuk megsérült vagy megsemmisült. Az összeget egyénileg állapítják meg, a feltételeket a szociális tárca részletezte; a program célja a legális, szerződéses bérleti viszonyok ösztönzése.

Ez a támogatás a jelzáloggal szemben rugalmasabb és gyorsabban aktiválható megoldás, főleg a magas bérleti díjú nagyvárosokban (Kijev, Lemberg, Odessza), ahol a menekültáradat és a beruházási ciklus elhúzódása miatt tartós kínálati szűkösség tapasztalható.

Ideiglenes lakhatási alapok 

A 2024 végén elfogadott kormányhatározat 2025-ben kibővítette azok körét, akik jogosultak lehetnek önkormányzati ideiglenes lakhatásra. A VPO-k mellett több sérülékeny csoport (például nagycsaládosok, idősek, fogyatékossággal élők) is bekerült a rendszerbe, ami a helyi lakásalapok rugalmasabb felhasználását célozza.

A jeOszelja láthatóan stabilizálja a keresletet az új és újszerű használt lakásoknál, míg a jeVidnovlennya a felújítási szegmensben mozgat meg forrásokat (helyi kivitelezők, építőanyag-kereskedők). A belső menekültek bérlettámogatása a hosszú távú bérleti piacon teremthet fehérített, szerződéses viszonyokat, részben csökkentve a „zsebre kiadást”.

Ukrajna 2025-ös lakhatási eszköztára tehát összehangoltnak tűnik:

• a jelzálog a piaci tranzakciókat támogatja,
• az újjáépítési kompenzáció a károsult háztartások talpra állását segíti,
• a VPO-bérlettámogatás pedig áthidaló megoldás a magas árak és a kínálati szűkösség közepette. 

A rendszer kulcsa a külső finanszírozás és a banki fegyelem. Ha ezek fennmaradnak, a programok a lakásmobilitáson keresztül gazdasági stabilizáló szerepet is betölthetnek - közölte a vg.hu.

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!