Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. Fotó: internet
 / Gazdaság

Vlagyiszlav Inozemcev orosz közgazdász szerint az orosz gazdaságot évek óta a „halálgazdaság”, – angolul is elterjedt nevén a deathonomics – határozza meg.

A fogalmat ő maga találta ki majdnem 3 éve – 2023-ban, az aktuális orosz gazdasági modell leírására, de az elmúlt időszakban jött be igazán az, amit Inozemcev állít – írja Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő közösségi oldalán.

Mint írja, a „halálgazdaság” lényege röviden:

egy olyan gazdasági rendszer, amelyben az egyén halála anyagilag kifizetődőbb a családja és a környezete számára, mint az élete. Más szavakkal: a társadalom azon állapota, amelyben a halálba való befektetés magasabb profitot hoz, mint az életbe való bármilyen befektetés.

Elképesztően hangzik, de a számok Inozemcevet igazolják.

Inozemcev orosz közgazdász szerint Oroszországban egy sajátos társadalmi szerződés jött létre, ahol az állam pénzzé tette az életet és a halált. Az elszegényedett, vidéki orosz régiókban az átlagfizetések nagyon alacsonyak. Ezzel szemben a katonai szolgálatért járó zsold, és különösen az elesettek után fizetett kárpótlás hatalmas összeg.

És itt jön a lényeg:

Egy katona halála után a családja akkora összeget kaphat, amennyit az illető 20-30 évnyi munkával sem tudna megkeresni (!). Ez lehetővé teszi a családnak, hogy visszafizesse hiteleit, lakást vagy autót vegyen, és kitörjön a mélyszegénységből

– fogalmaz Bendarzsevszkij.

Ez a gazdasági modell arra ösztönzi a családokat és az egyéneket, hogy a nehéz, kevesebbet hozó munka helyett inkább menjenek katonának. Paradox módon ez jó az egyes vidéki orosz régióknak is, mert az óriási kifizetések serkentik a helyi fogyasztást, és lényegében kisegítik a mélyszegénységben élő családokat.

A halálgazdaság, – oroszul „szmertonomika” – a fosszilis energiahordozókból származó bevételek sajátos újraelosztási mechanizmusa. A szövetségi központból a pénz a katonai kifizetéseken keresztül a legszegényebb régiókba áramlik, ahol ez növeli a fogyasztást, látszólagos fellendülést idézve elő.

Ahogy a külpolitikai szakértő fogalmaz:

A halál így maximálisan monetizálva van. Inozemcev rávilágít, hogy az állam az emberi életet kizárólag pénzben kifejezhető tőkeként kezeli. A háborúban való részvétel így egyfajta üzleti projektté válik a szegényebbek számára: az egyetlen gyors mód, hogy radikálisan javítsanak családjuk anyagi helyzetén.

A jelenlegi statisztikák szerint az eddig bevetett katonai állomány közel fele már átesett valamilyen veszteségen (meghalt vagy megsebesült). És a veszteségeket elszenvedők közül körülbelül minden negyedik katona hal meg. A kockázat így még a veszteségek ellenére is kisebbnek tűnik, mint a potenciális nyereség.

Az orosz közgazdász szerint ráadásul Oroszországban ez egy merőben új megközelítés, amit Vlagyimir Putyin talált ki:

Moszkva soha korábban egyetlen egy háborút sem vívott „vállalkozói” módszerekkel.

Az afganisztáni és a csecsen háborúkat fiatal sorkatonákkal vívták meg, akik nem kaptak egyedi juttatásokat, és a fizetésük sem volt túl magas. Ennek elég nagy ára volt az orosz társadalomban és a hatalom megítélésében is. Ezzel szemben most

a háborút nem a halállal asszociálják, hanem a pénzzel és a szociális emelkedéssel.

Az Egyesült Államokban már évtizedek óta 100 ezer dollár – vagy körülbelül 36 millió forint egy katona halála miatti segély (death gratuity) a katona családjának. Oroszországban ez az összeg most majdnem a duplája – regionális kifizetésekkel együtt egy elesett katona családja átlagosan körülbelül 55-75 millió forintnak megfelelő összeg között mozog (más kérdés, hogy számos amerikai katona külön életbiztosítással is rendelkezik, ami viszont egy államilag szponzorált privát biztosítási program).

Természetesen „halálgazdaság” nem a gazdasági modellek csúcspontja. Inozemcev szerint ez a gazdasági modell hosszú távon egy öngyilkosság: a fogyasztás miatt rövid távon ez jól pörög, és a jólét hamis illúzióját kelti. Hosszú távon azonban az ország elveszíti a legaktívabb, munkaképes korú férfi lakosságát, ami munkaerőhiányhoz és a gazdaság szerkezeti leépüléséhez vezet – zárja bejegyzését Bendarzsevszkij Anton - közölte az index.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke



Címlapról ajánljuk

A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.

Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.

Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.

A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.

Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.

A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.

„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.

Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.

Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.

17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.