Gombát most tessék szedni vagy vásárolni! Legfőképpen azért, mert az emberfia rettenetesen kiéhezett rá, hisz tavasszal a szárazság miatt teljesen elmaradt a gombaszezon, hogy a háborús helyzet miatt életbe lépett erdőjárási tilalomról ne is beszéljünk.
Másrészt azért érdemes most beszerezni az ínyencek lakomájának ezen alapanyagát, mert ezekben a napokban az biztosan nem férges, hanem friss, harmatos. Harmadrészt pedig azért ajánlatos bespájzolni belőle, mert ennél sokkal olcsóbb már nem lesz. Érdemes tehát most feltölteni a mélyhűtőt a kedvenc gombafajtánkkal.
Elöljáróban mondjuk el, hogy a paletta egyelőre nem oly színes, mint azt a korábbi években ilyenkor megszoktuk. De biztassuk magunkat azzal, hogy szeptember közepén járunk, az idény java még hátravan.
Kedvenc bevásárló helyemnél, a guti letérőnél a minap csak három asszonyság kínálta a portékáját. Az úgymond rendes tinóru mellett mogyoróalját és sáfránytinórut, meg kevéske, a csiga által kellően meggyötört galambgombát. Az árusok azt mondták, hogy ha néhány órával korábban járok arra, akkor egy tál csirke-, illetve rókagombát is beszerezhettem volna, ám arról már lekéstem. De sebaj, vigasztaltak beszélgetőtársaim, ha ilyen változékony marad az idő, lesz itt bőven ezekből a gombákból. S másfélékből is. Például a sokak kedvencének mondott bokrosgombából.
Másnap már a beregszászi piac mellett, a Széchenyi utca járdájára kirakott portékák között nézelődtem, és egyben érdeklődtem is gombaügyben. A mogyoróalja mellett láttam kicsattanó egészségnek örvendő huszártinórut is. Ezek valóban katonás rendben sorakoztak egymás mellett.
– Adjuk meg a módját – mondja mosolyogva Éva, az ismerős árus. – A néphit ugyanis úgy tartja, hogy a huszártinóru onnan kapta a nevét, hogy úgy néz ki, mint egy nyalka lovas vitéz, fején piros vagy inkább téglaszín csákóval. Amúgy pedig egy univerzális gombafajta: fasírozott, gombapaprikás ugyanúgy készíthető belőle, mint rántotta. Nagyböjti időszakban pedig darás töltött káposzta.
Ez, ami a fő ételeket illeti. Ám a gombával ízesített néhány leves szintén szerepel a kárpátaljai családok menüsorában. Továbbá vadpörköltek elmaradhatatlan tartozéka, no meg a töltött húsoké. Én úgy látom, ha a gombás ételekről van szó, eleink fantáziája nem ismert határt.
– Sokan állítják: a gombaszezon csak most kezdődik.
– Így igaz. Elvétve már előfordult néhány bokrosgomba, és erdőjáró barátaim találtak már – az imént felsoroltakon kívül keserűgombát meg őzlábat is. Ezeknek, reménység szerint, hamarosan eljön az igazi szezonja. A sort a szürke, illetve a lila pereszke zárja majd, amelyik még novemberben, néha a hó alól is szedhető. Érdekességként megemlíteném, hogy a tavaszi időszak egyik fő gombája, a szilvafagomba is megjelent, akárcsak a sokak kedvence, a csiperke.
Amúgy pedig igazán elgondolkodtató, hogy az egymáshoz közeli településeken is másképpen nevezik az ugyanazon gombafajtákat. A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt tinóru – nálunk tinóri alakban – ritkán használatos. A jánosiak következetesen tölgyfagombának, másutt bükkaljának mondják, míg Guton és Gáton a szepe elnevezés az általános. A már említett mogyoróalja gombát pedig az itteni erdőjáró népek közül sokan csak molnárszárként emlegetik.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke