Az Európai Bizottság jogi megoldásokat keres, hogy az uniós vállalatok szankciók nélkül szállhassanak ki hosszú távú orosz gázszerződéseikből, miközben a blokk célja 2027-ig teljesen megszüntetni az orosz fosszilisenergia-függőséget. A tervezett „vis maior” jogi hivatkozás kulcsfontosságú lehet a Kreml bevételeinek visszaszorításában, de jogi és politikai akadályok lassítják az előrehaladást. Brüsszel közben igyekszik egyeztetni az Egyesült Államokkal is, hogy az orosz energia pótlása kereskedelmi és geopolitikai szempontból is kezelhető maradjon. A Bruegel Intézet a totális tiltás helyett az orosz gázra kivetett vámokat javasolja – számolt be a Financial Times.
Az Európai Bizottság jogi eszközöket vizsgál annak érdekében, hogy az uniós vállalatok büntető jellegű pénzügyi következmények nélkül léphessenek ki hosszú távú orosz gázszerződéseikből. A tervezett megoldás a „vis maior” jogi klauzula alkalmazása lenne, amely lehetővé tenné a szerződések megszüntetését anélkül, hogy kompenzációt kellene fizetni Moszkvának. Az Európai Bizottság egy a Financial Timesnak névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint a cél az, hogy
az EU továbbra se pénzelje az orosz háborús gépezetet. A kezdeményezés illeszkedik a 2027-re tervezett teljes orosz fosszilisenergia-kivonási stratégiába.
A gázimport területén az EU függősége ugyan jelentősen csökkent – a vezetékes orosz gáz részesedése 11 százalékra esett vissza –, de a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja 60 százalékkal nőtt az elmúlt három évben. Franciaország, Spanyolország és Belgium kikötői továbbra is fő belépési pontok az orosz LNG számára, és olyan cégek, mint a Shell és a Naturgy, még mindig szerződésben állnak a Jamal LNG-projekttel.
Magyarország és Szlovákia pedig még mindig a legnagyobb vásárlói az orosz vezetékes gáznak.
Bár az orosz szénre teljes importtilalom van érvényben, a földgáz eddig kimaradt a szankciós csomagokból.
2024 februárjától 2025 februárjáig az EU 21,9 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért.
A jogi probléma egyik kulcsa, hogy a gázszerződések zártak és egyediek, így a „vis maior” alkalmazása jogilag nem minden esetben áll meg. Egy uniós tisztviselő szerint a háborús helyzet önmagában nem feltétlenül elégséges indok egyoldalú szerződésbontásra. Az EU ugyan ad lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy megakadályozzák orosz LNG beszállítók hozzáférését az infrastruktúrához, de ez nem jelent automatikus jogalapot a szerződések felmondására. A tagállami miniszterek több alkalommal is kifogásolták a jelenlegi szabályozás gyengeségét.
Az Európai Bizottság márciusra tervezte az orosz energiahordozókról szóló kivonulási menetrend nyilvánosságra hozatalát, de ez késlekedik, részben magyar és szlovák ellenállás miatt.
A Reuters értesülései szerint végül május 6-án jelenhet meg ez a terv, amely részletesen tartalmazza majd az orosz fosszilis-tüzelőanyagok kivezetésére vonatkozó ütemtervet.
A két ország a még meglévő vezetékes import nagy részét használja, és rendre elutasít minden további korlátozást. Emellett újraindultak háttérbeszélgetések az Északi Áramlat jövőjéről is, az amerikai Trump-kormány külpolitikai nyitásának árnyékában, ami szintén lassítja a tervezési folyamatot. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a dokumentum néhány héten belül mégis napvilágot láthat.
A Bruegel brüsszeli kutatóintézet szerint a totális tiltás helyett az orosz gázra kivetett vámokat javasolja.
Érvelésük szerint a vámbevételek egyrészt csökkentenék az orosz nyereséget, másrészt nem igényelnék a 27 tagállam egyhangú támogatását, elegendő lenne a minősített többség. A vámok révén az orosz fél kénytelen lenne árat csökkenteni, ha fenn akarja tartani piaci részesedését. Az agytröszt szerint egységes uniós eszköz hiányában fennáll a veszélye, hogy Oroszország újra célzott gázszállítási fenyegetésekkel szít viszályt a tagállamok között.
Az amerikai kapcsolat szintén kulcstényező: az Egyesült Államok már jelenleg is az EU legnagyobb LNG-beszállítója, és potenciális partnere lehet az orosz gáz további kiváltásában. Ugyanakkor a Trump-adminisztráció protekcionista intézkedései miatt az Európai Bizottság igyekszik új energiapolitikai megállapodást kialakítani Washingtonnal, amely egyszerre szolgálná a kereskedelmi és a stratégiai diverzifikációs célokat - közölte a portfolio.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
