Erőteljes zuhanásba kezdett a rubel az orosz–ukrán háború megindulásakor, és különösen a szankciók bevezetésekor, értéke rövid idő alatt a felére esett. Mostanra azonban az irány megfordult, és teljes veszteségét visszanyerte az orosz fizetőeszköz. A háború előtti és a mostani piac azonban nehezen hasonlítható össze.
Az év első másfél hónapjában 85-90 rubelt kellett adni egy euróért, az orosz–ukrán háború első heteiben azonban ez a szám közel 170 lett, vagyis a rubel értéke közel felére esett - emeli ki a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva az Origo.
Ekkor azonban éles fordulat következett, és lényegében ugyanolyan gyorsan erősödött az orosz fizetőeszköz, mint ahogy korábban zuhant,
és vissza is tért az eurónkénti 90 körüli szintre.
Az elsőre meglepőnek tűnő folyamatot több tényező magyarázza. A háború előtti hónapokban a rendkívül magas energiaárak miatt erősen többletes volt az orosz kereskedelmi mérleg, a többlet jelentős része azonban az állam által létrehozott jóléti alapba került, amelynek fő célja az, hogy ha a mélybe zuhan az Oroszország által exportált ásványkincsek ára, akkor legyen miből finanszírozni a költségvetést, így nem erősödött jobban a rubel a jegybank által optimálisnak tartott szintnél.
A háború megindításakor érthető módon gyengülni kezdett a rubel, de még nem nagymértékben, mivel rövid háborúra számítottak, jelentősebb szankciók nélkül. A szankciók azonban a korábbiaknál jóval erősebbek voltak, a háború elhúzódni látszott, ezért az orosz állam és jegybank korlátozta a rubel átválthatóságát, egyúttal megemelte a kamatát.
A lakosság átmenetileg nem vásárolhatott eurót vagy dollárt, devizaszámláról is csak korlátozottan vehettek fel, és mára már enyhültek az intézkedések, a megmaradt korlátozások is szigorúak.
A tőzsdét bezárták, külföldiek nem tudtak orosz eszközökkel kereskedni, sőt a szankciók is részben tiltják ezt.
A beszűkült piacon értelemszerűen megnő a jegybank jelentősége, így az árfolyamot is a szokásosnál jóval nagyobb mértékben tudja az általa kívánatos szintek felé terelni.
Az erős rubelárfolyamhoz azonban, még ha csak korlátozott is a piac, szükség van megfelelő devizakínálatra. Ez adott, hisz a kőolaj és a földgáz exportja egyelőre zavartalan, ráadásul az árak is magasak, miközben az import visszaesett a szankciók miatt. Így a kereskedelmi mérleg még inkább többletes, az energiahordozókból származó bevételeket viszont most nem a jóléti alapokba irányítják, hanem közvetlenül finanszírozzák belőle a költségvetés kiadásait, melyek többsége rubelben keletkezik, így a deviza jelentős részét rubelre váltják.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
