A lakossági fogyasztókon spórolna Nyugat-Európa

Drámai hírek érkeznek Nyugat-Európából az energiaügyekkel kapcsolatban. Az olasz kormány rendeletben szabályozza, hogy hány fok lehet a közhivatalokban – mennyit lehet fűteni és hűteni. A holland kormány ajánlást adott ki, hogy senki ne zuhanyozzon 5 percnél többet.

A német tévében pedig kisfilmeket vetítetek arról, hogyan kell spórolni az energiával. A megszorítások egyik oka az energiaár-robbanás, a másik, hogy politikai nyomásra továbbra is napirenden van az orosz energiaembargó - írja a Hirado.

A gázárak egyre csak nőnek és nőnek, aki földgázzal fűt mélyen a zsebébe kell nyúlnia – ezzel a sokkoló mondattal kezdődik a német közszolgálati televízió videója, amelyben tippeket mutatnak az embereknek, hogyan takarékoskodjanak az energiával.

Szerintük ha az emberek lejjebb tekerik a fűtést, fokonként 2,5 százalékot spórolnak a végszámlán.

A energiaárak drasztikus növekedése néhány hónapja szinte futótűzként terjedt végig Európán. Az embereket egyre inkább megterhelik a rezsiköltségek, emiatt pedig sokan felháborodtak. A brit energiaszolgáltatók már különféle módszerekkel próbálják enyhíteni a feszültséget.

„Éppen most kaptam meg a fűthető takarómat, tökéletes időzítés egy ilyen hideg napon” – egy brit nő közösségi oldalán mutatta meg, hogy elektromos takarót kapott a brit áramszolgáltatótól. De nem nagylelkűségből! A brit szolgáltatók ugyanis ezzel ösztönzik spórolásra a fogyasztókat.

Hollandia is hasonló állásponton van. A holland kormány arra kérte a lakosságot, hogy napközben 19, éjjel pedig legfeljebb 15 fokra állítsák a fűtest. És csak 5 percet zuhanyozzanak.

„Meg vagyok győződve, hogy sok holland szeretne hozzájárulni az éghajlatváltozás kezeléséhez, és kevésbé függeni az orosz energiától” – fogalmazott Rob Jetten holland éghajlatügyi miniszter.

Olaszországban pedig már nemcsak kérik az embereket az energiatakarékosságra, hanem kötelezővé is teszik nekik, így a hivatalokban szabályozzák a fűtést és a klímahasználatot.

Nyáron nem lehet 27 foknál hidegebb, télen pedig nem lehet 19 foknál melegebb.

„A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?” – tette fel a kérdést Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Csakhogy az energiaárak már a háború kitörése előtt elszálltak, a háború ezt csak tovább nehezíti. Sok uniós tagállam ugyanis azon az állásponton van, hogy a szankciókat ki kell terjeszteni az energiaszektorra, vagyis az energia területén is függetlenedni kell Oroszországtól.

Magyarország más álláspontot fogalmazott meg. Orbán Viktor többször is hangsúlyozta, hogy a szankciókat nem szabad kiterjeszteni az energiaszektorra. A kormányfő több javaslattal is előállt, amelyekkel csökkenthetők az európai energiaárak.

„Föl kell függeszteni az ETS rendszert, amely egy speciális bonyolult megadóztatása a fosszilis energiáknak. Fel kell függeszteni azt a szabályozást, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával. Aki ismeri a területet tudja miről van szó. És a harmadik pedig,

hogy fel kell függeszteni azt az előírást is, hogy kötelező bioüzemanyagot kell bekeverni az üzemanyagba” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor azt mondta: ezekre azért van szükség, hogy alacsonyabbak és kezelhetőbbek legyenek az áram-, a gáz- és az üzemanyagköltségek. A magyar kormány szerint a szankciók nem hozhatják nehezebb helyzetbe Európát, mint Oroszországot. A kormány továbbra is úgy látja: nem engedhető meg, hogy a magyarok fizessék meg a háború árát.