Scholz: nem tesz jót a német-ukrán kapcsolatoknak, hogy Kijev nem látja szívesen a német államfőt

Nem tesz jót a német-ukrán kormányzati kapcsolatokat, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt - jelezte Olaf Scholz német kancellár egy szerdai interjúban.

Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől "kissé irritáló" - jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB-Inforadio) sugárzott interjúban, írja az MTI.

Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába és jó lett volna, ha fogadják - tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat,

és felidézte, hogy nem rég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben.

Hangsúlyozta, hogy rendszeresen beszél telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mint mondta, nemigen van olyan állam- vagy kormányfő, akivel annyira intenzív kapcsolatban lenne, mint Zelenszkij.

Frank-Walter Steinmeier szerdán tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában. A négy másik politikus végül a német elnök nélkül utazott az ukrán fővárosba.

A látogatás elmaradásáról maga Frank-Walter Steinmeier tájékoztatott, kedden Varsóban újságíróknak azt mondta, "Kijevben nem akarják", hogy részt vegyen a közös úton.

Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német kormány Oroszország-politikájának egyik legfőbb alakítója volt az utóbbi évtizedekben.

Egy pénteken megjelent interjúban brutális háborús uszítónak nevezte Vlagyimir Putyint és jelezte, hogy egyetértene azzal, ha az orosz elnöknek a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért.

A Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta, hogy először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag). Az orosz elnök németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni.

Ez a beszéd "nekem is reményt adott és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához".

Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy "bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító" - mondta Frank-Walter Steinmeier.

Kifejtette, hogy az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a "meghatározó ideológia", de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább "maradványokban" jellemző marad rá.  

"Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja" - emelte ki Frank-Walter Steinmeier, hozzátéve, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.

Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy Vlagyimir Putyin racionálisan gondolkodik, és talán tart a NATO bővítésétől. Most viszont már látszik, hogy inkább "a demokrácia terjedésétől, a szabadság és az igazságosság utáni vágyakozástól" fél. Az Ukrajna elleni agresszió, a szomszéd ország államiságának megkérdőjelezése,

a gyilkosságok és a sok ezer áldozat mind-mind "végleges fordulópontot" jelentenek az orosz elnök tevékenységében, ugyanakkor történelmi korszakfordulót is.

Ezt mutatja, hogy a Nyugat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO egységesen és határozottan lépett fel - fejtette ki a német szövetségi elnök.