Ukrán ENSZ-nagykövet: annak idején nem volt szavazás Oroszország felvételéről az ENSZ-be

Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet kijelentette szerdán, hogy ideje véget vetni az "orosz fasizmusnak", és emlékeztetett arra, hogy annak idején nem volt szavazás arról, hogy a Szovjetunió helyett Oroszországot vegyék fel a világszervezet tagországai közé.

A diplomata ezt a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) az ukrajnai helyzettel foglalkozó ülésén jelentette ki, közölte az MTI.

"Oroszország áttérését agresszív, fasiszta rezsimre már az is megerősítette, hogy képtelen tartózkodni az általa gyenge prédának tartott országok elleni támadásoktól. Ezt nekünk együtt kell megállítanunk, minél előbb, annál jobb"

- hangoztatta Kiszlicja, hozzátéve, hogy Ukrajnának most példátlan nemzetközi szolidaritásra van szüksége.

"Ha megengedjük Putyinnak vagy utódjának a Kreml trónján, hogy ukrán vérrel locsolva növessze levágott karmait, akkor elkerülhetetlen egy későbbi háború, és a civilizált világ háromszor annyit fizet, mint ma. Vessünk véget az orosz fasizmusnak most!"

- hangsúlyozta a nagykövet.

Kiszlicja emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ-közgyűlésben nem szavaztak az Oroszországi Föderáció taggá válásáról a Szovjetunió 1991-es összeomlása után.

"Egy 1991 decemberében ebben a teremben történtek tragikus események sorozatát váltották ki. A karácsony előtti utolsó napon a Biztonsági Tanács elnöke, Julij Voroncov szovjet nagykövet bezárta a BT ülését. A következő ülést ugyanaz a személy nyitja meg, és csodálatos módon már egy másik ország, az Oroszországi Föderáció képviselőjeként. Egy olyan ország követeként, amely akkor még nem szerepelt az ENSZ alapokmányában és általában az ENSZ-tagországok listáján"

- fejtette ki az ukrán diplomata.

Hozzáfűzte, hogy semmilyen hivatalos határozat nem született Oroszország tagságáról, Borisz Jelcin akkori elnök pusztán értesítette az ENSZ-t, és "valaki" nyilvános vita és szavazás nélkül elfogadta és végrehajtotta a Szovjetunió felcserélését Oroszországra.

"Voroncov nagykövetnek pedig sikerült meggyőznie a főtitkárt, hogy a karácsonyfa alatt fogadja el megbízólevelét Oroszország képviselőjeként" - állította Kiszlicja.

Eközben a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet közzétette jelentését Ukrajnában végzett vizsgálatairól, amelyek alapján arra következtetésre jutott, hogy Max Levin ukrán újságírót és fotóst, valamint katonabarátját, Olekszij Csernisevet orosz katonák gyilkolták meg szándékosan Kijev közelében, valószínűleg kihallgatások és kínzások után. A szervezet két nyomozója május 24. és június 3. között vizsgálta ki a két ember halálának körülményeit Ukrajnában.  

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója szerdán arról adott hírt, hogy az orosz erők hét rakétát lőttek ki a régióra. További részletekről, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudott beszámolni.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy Oroszország jelenleg legfeljebb három zászlóalj taktikai csoportot és légideszant csapatokat állomásoztat az ukrán határ közelében lévő brjanszki és kurszki területeken. A Donyec-medencében az orosz hadsereg a szeverodonecki és a bahmuti irányra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy elérje a luhanszki régió közigazgatási határait.

Olekszandr Pavljuk altábornagy,  Kijev haderő- és védelmi eszközcsoportjának parancsnoka az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a fővárosnak hatékony a légvédelme, de rakétatámadások továbbra is jelentős veszélyt jelentenek. "Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a kijevi és a csernyihivi irányban az oroszok kísérleteket tesznek új csapásmérő csoportok felállítására" - fűzte hozzá a parancsnok.