Francia EU-elnökség: Franciaország erős és önálló Európa megteremtésén kíván munkálkodni

Franciaország erős Európa megteremtésén kíván munkálkodni, azt akarja, hogy Európa önállóan tehessen lépéseket saját maga, érdekei és értékei védelme érdekében - közölték francia kormányzati tisztségviselők Párizsban pénteken.

Az uniós ügyekért felelős külföldi újságírókkal folytatott megbeszéléseiken a francia kormányzati források arról tájékoztattak: az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége el akarja érni, hogy Európa képes legyen bárhol és bármikor teljeskörű védelmet nyújtani állampolgárainak - közölte az MTI.

Franciaország azt kívánja, hogy Európa hatékonyabban megvédhesse saját biztonságát és érdekeit világszinten, még a világűrben is. Növelni kívánja az Európai Unió rugalmasságát és ellenállóképességét, hogy kezelni tudja az újabb kihívásokat, és alkalmazkodhasson a változó feltételekhez.

Kijelentették: a francia uniós elnökség közös uniós védelmi kapacitást kíván megteremteni a külső függőség megszüntetésére. A védelmi és gazdasági kapcsolatok terén az Uniónak ki kell építenie a stratégiai autonómiáját, azon keresztül érvényesítheti ugyanis saját diplomáciai, biztonsági és gazdasági érdekeit - emelték ki.

"A cselekvési képesség döntés kérdése"

- fogalmaztak.

Európának megvannak a lehetőségei arra, hogy közösen és egységesen lépjen fel, a

"szavak helyébe azonban a gyakorlatiasságnak kell lépnie"

- tették hozzá.

Az európai biztonság érdekében Franciaország elmélyíteni tervezi partnerségi kapcsolatait a transzatlanti, valamint az afrikai, és csendes-óceáni térségben egyaránt - mondták.

A Kazahsztánban kialakult helyzetre vonatkozóan azt közölték: Franciaország elítél minden erőszakot, és visszafogottságot vár, valamint széleskörű párbeszéd megkezdését minden érdekelt fél bevonásával.

Az uniós szankciók hatékonyságára vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondták: a megszorító intézkedések önmagukban nem oldják meg a konfliktusokat. Alkalmasak azonban a nemzetközi kötelezettségek megsértését jelentő tevékenységek vagy cselekedetek leállítására, intézkedések visszavonására, szándékok megváltoztatására - tették hozzá.

Franciaország Szlovéniától vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Párizs 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Elnökként Párizs most közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én  informális EU-csúcsértekezletet.

A június 30-ig tartó francia elnökségnek az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondattal meghirdetett céljai között szerepel az európai stratégiai szuverenitás meghatározása azért, hogy Európa megerősödjék és önállóvá váljék a világban, valamint egy, a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása. Prioritásai között szerepel továbbá a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erős határvédelem kialakítása és schengeni övezet reformja.