Az öregedés jelei az arcon

Szinte minden magára valamit is adó nő, sőt, egyre több férfi is vallja, hogy a bőrünket ápolni kell - ráadásul nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is. Szögezzük le előre azt is: ez nem hiúság. Egészségünkhöz hozzátartozik, hogy az arcbőrünk is ugyanezt tükrözze. De vajon milyen jelekre figyeljünk, ha meg akarjuk őrizni arcunk fiatalságát? És a jelek mögött pontosan milyen folyamatok állnak?

Szakemberek szerint már a húszas éveink közepén láthatóvá válik az arcunkon is, hogy öregedni kezdtünk. Megjelennek az első szarkalábak, amelyek idővel ráncokká mélyülnek, ráadásul bőrünk ekkor kezdi elveszíteni a fiatalkori rugalmasságát is. A kritikus területek közé tartozik a szem alatti réteg, a homlok, ahol vízszintes vonalak húzódhatnak, a két szemöldök közötti szakasz, ahol inkább függőlegesek a barázdák, valamint az orr és a száj körüli rész, ahol mélyebb árkok is kialakulhatnak. Természetesen vannak genetikai tényezők, amelyeken nem tudunk változtatni. De számos más, életmódból fakadó hatás felgyorsíthatja a folyamatot. Ezeket hatékonyan fékezhetjük, ha felhagyunk káros szokásainkkal, és gondosan ápoljuk arcbőrünket - írja a Házipatika.com.

A bőr rétegei

A legfelső, úgynevezett epidermális réteg feladata, hogy a folyadékvesztéstől és a kórokozóktól megvédjen bennünket. Ezen belül is megkülönböztetünk több szintet, amelyek közül a legismertebb a szaruréteg. Ez tulajdonképpen elhalt hámsejtekből áll, amelyek folyamatosan lehullanak. A pótlás azonban ugyancsak folyamatosan érkezik: a legbelső, úgynevezett bazális rétegben termelődnek azok a sejtek, amelyek egyre feljebb és feljebb kerülnek. A védelmet pedig egy vízből és zsírokból álló vékony filmszerű réteg látja el, amelyhez a faggyú- és verejtékmirigyek biztosítják az alapanyagot. Idővel azonban az epidermisz zsírtartalma csökken, a hámsejtek pedig egyre lassabban cserélődnek. Ha végigsimítjuk, azt érezzük, hogy a bőrfelszín szárazzá és érdessé vált.

A középen elhelyezkedő, úgynevezett dermális bőrréteg egyik legfontosabb alkotóeleme a kollagén, amelynek mennyisége 25 éves kor felett évente egy százalékkal csökken. A másik fő alkotóelemét pedig a rugalmas rostok alkotják. Ezek egy olyan gélszerű anyagba, a hialuronsavba vannak beépülve, amelynek rendkívül magas a vízmegkötő kapacitása. Sajnos a hialuronsav termelődése is folyamatosan lassul az idő előrehaladtával, ami ugyancsak a bőr kiszáradásához vezet, és folyamatosan veszíti el rugalmasságát is. Ennek hatására pedig megjelennek a szarkalábak és a ráncok. Ráadásul a hajszélerek, amelyek az oxigént és a tápanyagokat szállítják a sejtekhez, egyre gyengébbekké válnak, sokszor el is szakadnak, így a bőr könnyebben elveszíti fiatalos ragyogását.

A legalsó, úgynevezett szubdermális réteg főleg zsírsejtekből és az azokat összetartó kollagénrostokból áll. Ám idővel egyes zsírszöveti sejtek mérete kisebb, mennyisége pedig kevesebb lesz, ami elsősorban a bőr feszességére gyakorol rossz hatást, nem mellesleg emiatt a sebgyógyulás is sokkal problémásabbá válik.

A bőr öregedésének lassítása

Sajnos azokkal a tényezőkkel, amelyek az életkor miatt következnek be, meg kell barátkoznunk. Azaz bőrünk zsírtartalma folyamatosan csökken az idő múlásával, ahogy a kollagén és a hialuronsav is egyre kevesebb lesz. Léteznek azonban olyan külső hatások, amelyeket képesek vagyunk befolyásolni. A bőr öregedésének egyik legismertebb oka az úgynevezett oxidatív stressz, amely egyébként egész szervezetünket károsíthatja. Sokat olvashattunk már a szabadgyökökről, amelyeket az antioxidánsok tudnak semlegesíteni. Arról azonban ritkán esik szó, hogy a bőrünkben is könnyen megnőhet a szabadgyökök mennyisége. A háttérben olyan tényezők állnak, mint például az UV-sugárzás, vagy az, ha rendkívül sok szennyeződés ér minket a nagyvárosi levegőnek köszönhetően, vagy éppen az, hogy dohányzunk.

De a táplálkozással is tudjuk befolyásolni a szabadgyökök számát: vagy úgy, hogy egészségtelenül étkezünk, és ezzel folyamatosan elősegítjük a termelődésüket, vagy úgy, hogy sok olyan ételt fogyasztunk, ami antioxidásokban gazdag. Ezzel hatékonyan vesszük fel a harcot az oxidatív stresszel szemben. Érdemes tehát előnyben részesítenünk a gyümölcsöket és a zöldségeket, azaz antioxidánsokat hadrendbe állítani a bőr öregedésének lassítására.

A narancssárga és a piros színűek, mint a sárgarépa, a sárgabarack, a paradicsom, valamint a zöld levelesek különösen hatékonynak bizonyulnak ebben a küzdelemben. A magas zsírtartalmú húsok helyett válasszunk halakat, és kerüljük a túlzott szénhidrátbevitelt is. Ha szeretnénk minél tovább megőrizni arcbőrünk feszességét, természetesen tegyük le a cigarettát is. Figyeljünk oda a folyadékháztartásunkra is: egy kiszáradt testen a bőr is szárazabb, könnyebben ráncosodik. Biztosítsuk hát belülről is azt, hogy a sejtek fel legyenek töltve nedvességgel. Ezen kívül szánjunk időt arra, hogy megfelelően ápoljuk külsőleg is bőrünket. Ez azt jelenti, hogy tisztítsuk, hidratáljuk, valamint biztosítsuk számára a megfelelő fényvédelmet.