Kárpátalján segít az Utazó Ficak – Civil segítség ukrán gyerekeknek csapata – Játszósarkok a belső-Ukrajnából érkezett gyerekeknek

A háború a legtöbb ember számára minden időben csak bánatot, szomorúságot, veszteséget okozott. Ennek a mostani orosz-ukrán konfliktusnak is a civil lakosság issza meg a levét, ám legnagyobb vesztesei a gyerekek. Akiktől – most az árván maradottak fájdalmáról nem is beszélve – nem csupán a felhőtlen gyermekkort, de a nyugalmat, az otthon melegét, a jövőképet is elvették. Sok család, csonkacsalád több mint két hónappal ezelőtt egész eddigi életüket hátrahagyva, legfontosabb dolgaikat egy bőröndbe zárva kényszerültek elhagyni otthonaikat. Nagy részük külföldön próbált menedéket találni, de nagyon sokan Ukrajna eddig legbékésebb megyéjében, Kárpátalján várják, hogy véget érjen ez a borzasztó rémálom s hazatérhessenek. Már akinek megmaradt a lakóháza…

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a háború kitörésekor az elsők között ajánlotta fel ingatlanjait a menekültek fogadására. A beregszászi kollégiumok mellett Péterfalván és Nagydobronyban az Egán Ede Szakképzési Központ kollégiumaiban is a háború elől menekülni kényszerülő emberek vannak elszállásolva. A főiskola infrastruktúrájához tartozó intézményekben mintegy 650 menekült talált ideiglenes otthonra, s közöttük nagyon sok a gyerek.

Ezeknek a belső-ukrajnai menekülteknek nemcsak szállást és élelmet kell nyújtani, de valami értelmes, hasznos elfoglaltságot is kell biztosítani számukra. Hiszen aki már két hónapja itt van, előfordul, hogy igencsak unja magát, mondta Fodor Gyula, az intézmény rektorhelyettese, amikor is találkozott az Utazó Ficak – Civil segítség Ukrán gyerekeknek csapatával, akik május hetedikén elsősorban a menekültek gyerekeinek foglalkoztatását elősegítő játszósarkok kialakítását célzó adományt adtak át Beregszászon és Tiszapéterfalván. A gyermekbútorok összeszerelésében nagy örömmel vettek részt a felnőttek, a gyerekek pedig kíváncsian bontogatták a foglalkoztató- és plüssjátékokat tartalmazó zsákokat.

– Mit lehet tudni az Utazó Ficak civil kezdeményezésről, a mostani adományról? – kérdeztük Timár Eszter ötletgazda-alapítót?

– Az orosz-ukrán háború kitörését követően rengeteg menekült érkezett Magyarországra, akik ellátásban nagy részt vállaltak a civil szervezetek. Ám azt tapasztaltuk, hogy Budapesten a Keleti pályaudvaron senki sem foglalkozott azzal, hogy a gyerekeket ellássák, foglalkozzanak velük. Elkezdtünk kialakítani egy kis területet, ahol a kismamák tudtak szoptatni, tisztába tudták tenni csemetéjüket, ahol a gyerekek tudtak játszani. Folyamatosan jöttek az önkéntesek, és az emberek kérdezték, miben tudnának segíteni. Egyre nagyobbá nőttünk. Később aztán a segítőközpont átköltözött a BOK Sportcsarnokba. Viszont nálunk rengeteg adomány felgyűlt, amit nem volt lehetőség áthelyezni. Ezt olyan helyre szerettük volna vinni, ahová az adományozók igazán szánták. Így jutottunk el Kárpátaljára, ahol rengeteg belsőmenekültnek biztosítanak átmeneti szállást.

– Amikor eldöntöttük, hogy Ukrajnába szeretnénk közvetlenül adományt hozni, elsősorban gyerekeknek és anyukáknak, akkor a koncepció ugyanaz maradt, ami a Keleti pályaudvaron is volt: játék, szórakozási lehetőség biztosítása a gyerekeknek megfelelő körülmények kialakításával. Illetve – az anyukáknak segítve – babahigiénés termékeket, gyerekhordozókat, bébiételeket, mesekönyveket, foglalkoztató meseszőnyegeket hoztunk a kicsiknek – veszi át a szót Bozó Zsuzsa aktivista. – Emellett IKEA-bútorokkal – kisasztalokkal, gyerekszékekkel, táblákkal stb. – is kiegészült az adomány. Ez utóbbiakkal a jövőre is gondoltunk: reméljük, hogy amikor ennek a háborúnak vége lesz, ezeket a bútorokat majd helyi óvodák tudják használni, és a mesekönyvek is ugyanúgy átkerülhetnek hozzájuk. Igazából ezzel tehát hosszabb távon is szeretnénk segíteni.

Az adományok határon átjuttatását a főiskola kérésére a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása vállalta magára.

Mint Bozó Zsuzsától megtudtuk, az Utazó Ficak csapata korábban Csongoron és Nagydobronyban alakított ki hasonló játéksarkokat.

Június másodikán pedig a Szolyvai Gyermekotthon kis lakóinak szeretnének új kiságyakat vinni, az ideiglenesen ott tartózkodó belső-ukrajnai menekült ovisok játszószobáját pedig új bútorokkal fogják berendezni. Oda egy nagyobb önkéntes csapattal készülnek, de várják a helyi jelentkezőket is, akik segítenek a bútorok összeszerelésében.

Marton Erzsébet