Joe Biden bekeményít, több ellentmondásos törvénymódosításra készül

Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint kedden bírálta, hogy elakadtak a választási rendszer átalakítását célzó törvénytervezetek a szenátusban. A tervek szerint egységes választási törvény lenne érvényben valamennyi tagállamban és előírnák, hogy  szövetségi jóváhagyás nélkül változtassanak az egyes államok saját választási törvényeiken.

Atlantában elmondott beszédében az elnök felszólította a szenátorokat: „lépjenek fel a szavazók elnyomása ellen”, és írják át a szenátus működésére vonatkozó szabályokat, hogy felül tudjanak kerekedni a felsőházi republikánus ellenzéken - írja az MTI.

„Elegem van a hallgatásból!” – kiáltotta a tömegnek.

Atlantában elmondott beszédében Biden aláhúzta: a választási törvény módosításáért folytatott harc egyben „küzdelem Amerika lelkéért”. A demokrata elnök Martin Luther King polgárjogi mozgalmához hasonlította a választási rendszer átalakításának demokrata párti szándékát.

A demokrata párti elnök és a szövetségi kongresszus demokrata párti törvényhozói azért kívánják módosítani a szövetségi választási törvényt, mert a 2020-as elnökválasztás óta 19, republikánus vezetésű tagállamban fogadtak el a szavazást érintő változtatásokat.

A változtatások csaknem mindenütt a választásokon résztvevők személyazonosságának igazolására, ellenőrzésére vonatkoznak, elkerülendő, hogy választásra nem jogosultak voksolhassanak, vagy hogy egyesek több helyen is leadhassák szavazataikat. Több tagállamban – így például Texasban – szigorították a levélszavazás feltételeit és körülményeit.

Demokrata párti politikusok azzal vádolják a republikánusokat, hogy mindezen változtatásokkal a kisebbségek részvételét kívánják megnehezíteni a választásokon.

A szövetségi demokrata párti törvényhozók és Joe Biden elnök két törvénytervezetet fogadtatnának el. Ezek a választások lebonyolításának szinte minden aspektusát érintenék. A módosítások következtében egységes választási törvény lenne érvényben valamennyi tagállamban.

Az egyik törvényjavaslat szerint lazítanák a levélszavazás körülményeit, rögzítenék,

hogy a szavazókörzetek határait a tagállamok helyett csakis független bizottságok szabhatnák át, és szabadnap lenne a választások napja.

A másik törvénytervezet kifejezetten felülírná a szövetségi alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság 2013-ban hozott döntését, amely lehetővé tette a tagállamoknak, hogy előzetes szövetségi jóváhagyás nélkül változtassanak államuk választási törvényein.

Ezzel egy időben a demokraták szorgalmazzák az obstrukció intézményének megszüntetését is.
A demokrata többségű képviselőházban tavaly márciusban elfogadták a módosításokat. A száztagú felsőházban, azaz a szenátusban kiegyenlítettek az erőviszonyok a demokraták és a republikánusok között, mert mindkét pártot 50-50 szenátor támogatja. A jelenlegi szabályok szerint a legtöbb törvénytervezet elfogadásához 60 szavazatra van szükség. A republikánusok egyöntetűen ellenzik a választási rendszer átalakítását, így a demokrata párti politikusoknak jelenleg nincs elegendő szavazatuk ahhoz, hogy megváltoztassák a szenátusi szabályozást.

„Nincs más alternatívánk” – jelentette ki Biden Atlantában, és a szenátus szabályainak megváltoztatására, az obstrukció intézményének eltörlésére szólította fel párttársait annak érdekében, hogy keresztül vihessék a választási törvények megváltoztatását.

Azt fejtegette, hogy ha a törvényhozók nem cselekszenek az ország „szívének és lelkének védelmében”, akkor veszély fenyegeti az amerikai demokráciát.

Biden most először szorgalmazta az obstrukció megszüntetését,

azzal vádolva meg a republikánusokat, hogy „visszaélnek” az amerikai politika e hagyományos intézményével.

Két demokrata párti szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema már korábban jelezte, hogy nem szavazza meg az obstrukció eltörlését.