Joe Biden a legnépszerűtlenebb amerikai elnök a második világháború óta eltelt időszakban hivatali idejének félideje előtt mért támogatottsága, illetve a legreprezentatívabbnak tartott, számos közvélemény-kutatási eredményt egybevető kimutatás alapján.
A FiveThirtyEight aggregált pollja szerint Biden már hónapokkal ezelőtt elérte az elutasítottságát és elfogadottságát tekintve is toplistás elődje és ellenfele, Donald Trump legalacsonyabb népszerűtlenségi mutatóit - írja a Hirado.
A novemberi időközi választások felé közeledve mindez nem kecsegtet prosperáló jövőképpel az elnök és a Demokrata Párt számára.
Noha négyéves hivatali idejének még a felénél sem jár, Joe Bidennek a választópolgárok körében mért elutasítottsága már meghaladta azt a szintet, amelyet Donald Trump elért ciklusának végén. Biden ellenfele, a 2024-es elnökválasztásokon is esélyes aspiránsként számontartott exelnök népszerűségi mutatói szokatlan módon alig változtak elnöksége ideje alatt, amíg hívei tavaly januárban be nem hatoltak a szövetségi törvényhozás washingtoni központjába. A Capitolium ostroma után Trump elfogadottsága az összesített közvélemény-kutatások szerint mélypontra került, 38,6 százalékon állt, míg Bidennél ez a szám már most, hónapokkal a novemberi félidős választások előtt 38,5 százalék.
A két elnök népszerűségén-alakulásának dinamikájából ugyanakkor kitetszik, hogy Trump mögött stabil, őt minden lépésében támogató szavazói bázis állt (és feltehetően áll ma is), míg Biden nem rendelkezik ilyen terjedelmes és lojális támogatói réteggel.
Ahogy a FiveThirtyEight oldalán nyomon követhető diagramok is mutatják: a második világháború vége óta szinte mindegyik elnök magasabb népszerűségnek örvendett hivatalba lépésének napján, mint Biden.
A ciklus eleji „mézeshetek-periódus” az ideológiai-politikai megosztottság elmélyülése miatt már sem Trumpnál, sem a jelenlegi elnöknél nem volt jellemző, ám a kezdeti népszerűség trendje Bill Clinton óta eleve jóval alacsonyabb szintről indul. Bár elnökségük egyik szakaszában sem padlóztak akkorát, mint Biden, a népszerűségi mutatók jelentős csökkenése Barack Obama, Ronald Reagan, Jimmy Carter, Gerald Ford, Lyndon B. Johnson és Dwight D. Eisenhower esetében is megfigyelhető.
Bident eleinte a válaszadók 53 százaléka támogatta (vagyis elődeihez viszonyítva a 38 százalékkal indult Trump kivételével kevesebben), azonban elnökségének első éve végére népszerűsége több mint tíz százalékot zuhant. Ehhez a belpolitikai viszonyok mellett hozzájárulhatott a Covid-járvány visszaszorításával kapcsolatban tett ígéreteinek a meghiúsulása,
valamint az amerikai csapatok afganisztáni kivonásának csúfos lebonyolítása, illetve a zökkenőmentes tálib hatalomátvétel.
Mivel a FiveThirtyEight csupán a példátlan módon négy ciklusra is megválasztott Franklin D. Roosevelt elnök halálával hivatalba lépett Harry S. Trumanig vezeti vissza a pollokat, elképzelhető, hogy régebben akadt Bidennél is népszerűtlenebb lakója a Fehér Háznak.
Az elnök elutasítottsága jelenleg 56 százalékon áll, ami Trumantől, illetve a dokumentáció kezdetétől, valamint az elnöki ciklusok félideje előtt mérve példa nélküli számadat.
Szintén példátlan az ifjabb Bush elnöki idejének ebben a szakaszában mért népszerűsége is, ám a 80 százalék feletti mutatót a WTC elleni támadásokra adott kemény és határozott katonai válaszok indokolják.
Bár februárban még esélyes volt, hogy az ukrajnai háború és az oroszokkal szembeni kemény fellépés megfordíthatja a Biden- tetszésindex mélyrepülését is, a visszacsapó gazdasági szankciók nyomán begyűrűző infláció, az elszálló élelmiszer- és energiaárak, a tőzsdék gyengélkedése és az ellátási válság réme ismét meredek lejtmenetbe igazították Biden mutatóit.
A tendencia belátható időn belül nemigen fog megváltozni, tekintve, hogy az életkora miatt egyre gyakrabban bakizó, a döntéshozatalban is bizonytalannak tűnő elnök mögül az eddig szekértoló fősodratú amerikai média is kitáncolt.
Bár még messze a ciklus vége, a helyi választások eredményeivel, a több, hagyományosan liberális amerikai metropolisz városvezetésében is bekövetkezett jobboldali fordulattal összevetve Biden jelenlegi megítélése azt vetíti előre,
hogy a Demokrata Párt és elnöke nem sok jóra számíthat az ősszel esedékes időközi választásokon.
Az esélyeket latolgató amerikai médiumok szerint szinte borítékolható, hogy november 8-án mind a képviselőházban, mind a szenátusban, valamint az állami kormányzói tisztségekben is többséget szereznek majd a republikánusok.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
