Stoltenberg: a NATO nem részese az ukrán-orosz konfliktusnak, és nem akar háborút Oroszországgal

A NATO példátlan szankciókat vezetett be Oroszország ellen, azonban az észak-atlanti szövetség védelmi együttműködés, és nem akar háborút Oroszországgal - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek pénteki rendkívüli tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában.

Az MTI szerint Stoltenberg hangsúlyozta:

"Szövetségeseink védelme iránt elkötelezettek vagyunk, erről nem is szabad, hogy félreértés essék". Hozzátette: a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról szóló hírek is arra mutatnak rá, hogy ez a háború mennyire vakmerő és felelőtlen, és mennyire fontos, hogy mihamarább vége legyen, és Oroszország kivonja minden csapatát a térségből".

A tanácskozáson személyesen részt vevő Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: "Oroszország Ukrajnával szembeni, provokálatlan, előre megfontolt agresszióját követően a NATO gyorsan, egységesen és határozottan fogott össze", és azonnal elindította a gyorsreagálású erőit a szövetség keleti részeibe.

Blinken hozzátette:

"ahogy a főtitkár is mondta, a mi szövetségünk védekező erő, nem törekszünk konfliktusra. De ha mégis arra kerül sor, készen állunk rá, és meg fogjuk védeni a NATO-hoz tartozó tagállamok összes területét."

Jens Stoltenberg a külügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy "az elkövetkező napok valószínűleg még rosszabbak lesznek, több halált, szenvedést és pusztítást hoznak majd, ahogyan az orosz erők keményebb fegyvereket vetnek be, és folytatják támadásaikat az egész országban".

A NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség nem támogatja az ukrán vezetés kérését, miszerint repüléstilalmi övezetet kellene létrehozni Ukrajna felett, hogy megakadályozzák az orosz légicsapásokat.

"Megértjük az elkeseredettséget, de a repüléstilalmi zóna bevezetése teljes körű háborúhoz vezethet Európában" - jelentette ki Stoltenberg. Azt is leszögezte: a NATO nem küld csapatokat Ukrajna területére. A szövetségesek egyetértenek abban, hogy a NATO-s katonai gépeket nem lehet bevetni az ukrán légtérben, se csapatokat Ukrajna területén - fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy a NATO felelőssége, hogy megakadályozza "Putyin elnök háborújának" az ukrán határokon kívüli kiterjedését.  

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország kazettás bombákat vet be Ukrajnában. Ez a fegyver a nemzetközi szokásjog alapján tiltott fegyvernek minősül. Stoltenberg ismételten felszólította Putyin elnököt, hogy fejezze be a háborút, vonja ki csapatait Ukrajna területéről, és kezdjen feltételek nélküli diplomáciai tárgyalásokba.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője pénteki Twitter-üzenetében arra hívta a fel a figyelmet, hogy katasztrofális következményei lehetnek annak, hogy Oroszország atomerőműveket támad meg.

"A zaporizzsjai erőművet ért tüzérségi támadás és az ebből eredő tűz egész Európát veszélyeztetheti"

- hangsúlyozta. Arra az újságírói kérdésre, hogy az EU-nak meg kellene-e állítania az orosz energiaáramlást, Borrell, még  a NATO-ülésre érkezve, kijelentette: "mindent meg kell fontolnunk, továbbra is napirenden van minden".

Az orosz hadsereg pénteken átvette az ellenőrzést a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű felett. Korábban az atomerőmű sajtószolgálata azt közölte, hogy az erőmű területén tűz ütött ki, és a háttérsugárzás változatlan. Később az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata azt közölte, hogy az erőmű ötszintes oktatási és kiképzőközpontjának felső három szintje égett, a tüzet eloltották.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.