Márcus 15-i ünnepség Beregszászon - Magyarként, szülőföldünkön, szabadon

Más alkalmakkor itt, a lánglelkű költőnk beregszászi szobránál összegyűlt többszáz ünneplő között könnyű volt felidézni azokat a történelmi órákat. Gondolatban ott ültünk a Pilvax kávéházban a márciusi ifjakkal együtt, segítettük megfogalmazni, majd Landerer nyomdájában kinyomtatni a Tizenkét pontot, a fellelkesült tömeggel együtt börtönéből kiszabadítottuk Táncsics Mihályt… Most a pan­démia miatt szerényebben ünneplünk. Ezekkel a szavakkal köszöntötte a március 15-i beregszászi ünnepség néhány tucat résztvevőjét Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára. Ám ugyanúgy átérezzük a pillanat nagyszerűségét, azt, hogy 173 évvel ezelőtt felvirradt a magyar szabadság napja. És abban is reménykedünk, hogy jövőre sokkal nagyobb számban ünnepelhetünk.

Ferenci Attila, a beregszászi színház művésze elszavalta Petőfi Sándor gyújtó hangú költeményét, a Nemzeti dalt. Ezt követően Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének az ünnep alkalmából a világ magyarságához intézett üzenetét. A levélből számunkra, kárpátaljai magyarok számára különösen az alábbi sorok igencsak megszívlelendők: „Mi, magyarok a ránk törő ellenséges hatalmak szorításában, csatamezőkön harcolva és hőseink vesztőhelyein emlékezve sajátítottuk el azt, amit a szabadságról tudunk. Megtanultuk, hogy a szabadság nem egy ideológia, hanem vérrel szerzett jogunk, hogy használjuk nyelvünket, ápoljuk kivételes örökségünket, és a saját észjárásunk szerint rendezzük be életünket”. A kormányfő szerint a 173 évvel ezelőtt történt események ma azt üzenik nekünk, hogy közös sorsunk jobbra fordítása mindig azok kezében van, akik tudnak, akarnak és mernek is tenni a magyar nemzet felemeléséért. „Ezzel a hittel és bátorsággal kell helytállnunk most is, amikor egy láthatatlan ellenség támadásának megújuló hullámaival harcolunk” – utalt a koronavírus-járványra. „A '48-as honvédek mai örökösei orvosok, ápolók, tudósok, rendvédelmi dolgozók, a fertőzés veszélye ellenére is mindennap munkába járó és hivatásukban helytálló emberek tíz- és százezrei (...), akik fáradhatatlanul küzdik végig ezt a hosszú hadjáratot, hogy visszakaphassuk az életünket, és a vírus elvonulta után a velünk élő többi néppel együtt építsük tovább minden magyar közös otthonát, a Kárpát-medencét”. Az 1848 tavaszán meggyújtott szabadság lángja ma is beragyogja Európát, hiszen nemzedékről nemzedékre magyarok milliói táplálják – fogalmazott a külhoni magyaroknak szánt március 15-i üzenetében Orbán Viktor.

Az ünnepség után a sajtónak nyilatkozva Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke a következőket mondta: „Kitartás nélkül nincs magyar jövő a nagyvilágban. És természetes dolog, hogy szülőföldünk megtartása nélkül sincs. Mert kell, hogy legyen egy föld, egy „maradék hazácska” a nagyvilágban, amelyről elmondhatjuk, hogy az a miénk. A történelemből tudjuk, hogy a beregszásziak és a környező falvak népe alaposan kivette a részét az 1848-49-es szabadságharcból. Több száz nemzetőrt adott a hazának, számos csatában részt vettek, többek között a budai vár visszavételében is jeleskedtek. A Vérke-parti város lakói és Beregvidék népe hű maradt ’48 eszméihez. Nem engedünk a negyvennyolcból ma sem. Ezért állunk itt ma, Petőfi szobra előtt, hogy kinyilvánítsuk hűségünket és ragaszkodásunkat a szabadságharc eszméi mellett”.

Az emlékmű megkoszorúzása alatt Pirigyi Gergely tanár tárogatóján az 1848-as forradalom és szabadságharc közismert dalait elevenítette fel.

Kovács Elemér