Több mint 6 millió forint a Kárpátalján menedéket leltek segítésére - A népeket összekötő zenevarázslat

Április 8-án hetvenhét magyarországi zeneiskolában csendültek fel a remény hangjai, hogy a hangszerek megszólaltatásával szolidaritásukat és együttérzésüket fejezzék ki az orosz-ukrán háború miatt nehéz sorba kényszerült civil lakossággal. S hogy a jótékonysági céllal szervezett akciójuk nyomán anyagilag is segíteni tudják a kárpátaljai magyarokat, illetve a náluk ideiglenesen otthonra lelt belső-ukrajnai menekülteket.

A nagyszabású jótékonysági koncertsorozatnak Várnagy Andrea, Liszt Ferenc- és Budapest Márka-díjas zongoraművész volt a kezdeményezője, aki évekkel ezelőtt Kárpátaljára is elhozta a ZeneVarázslatot. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal együttműködve a zenei tehetségek fejlesztésén, a zenepedagógusok továbbképzésén fáradoznak. Még a Covid-járvány idején – az online térbe szorulva – is megtartották foglalkozásaikat. A ZeneVarázslat Mozgalom a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségével együttműködve a háború kitörését követően csatlakozott a Híd Kárpátaljáért segélyprogramhoz, és a Lélekhíd Jótékonysági Hangverseny Kárpátaljáért akciójukkal több mint 6 millió forintot sikerült összegyűjteniük a belső-Ukrajnából Kárpátalján menedéket leltek megsegítésére, aminek célba juttatását a Magyar Református Szeretetszolgálat vállalta fel. Az összeg jelképes átadására május 13-án került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola dísztermében. Ahol a vendégeket Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy „az anyagi adományon túl lelkileg is összeköt minket egy lélekhíd. Április 8-án kicsik, nagyok, szülők, tanárok, gyerekek a mi békénkért, a mi lelki békénkért is játszottak, ezzel is együtt érezve velünk, kifejezve, hogy egy nemzet, egy nép, egy lélek vagyunk”, mondta. Az igazgató asszony arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a jótékonysági koncert összegét a Rákóczi Főiskolához tartozó kollégiumokban elhelyezett belső-ukrajnai menekültek ellátására fordítják. Mint megtudtuk, az intézmény összesen 711 menekültet fogadott be.

Köszöntötte a résztvevőket Gyebnár István beregszászi magyar konzul, aki elismerően szólt Várnagy Andrea zongoraművész szakmai és jótékonysági munkásságáról, illetve kiemelte a mostani jótékonysági koncert jelentőségét: ezzel erőt és reményt adtak azon nehéz sorsú emberek számára, akiket a háború közvetlenül vagy közvetve sújtott.

Várnagy Andrea meghatóan szép köszöntőjében az összetartás fontosságát és a békébe vetett hit erejét hangsúlyozta, illetve a kárpátaljai emberektől kapott szeretetről tett bizonyságot, ami arra késztette, hogy melléjük álljon a bajban is. „Úgy gondoltam, ha a jóban együtt voltunk, együtt muzsikáltunk, akkor most muzsikáljunk együtt a békéért. Hiszem azt, hogyha sokan egyszerre megszólaltatják a hangszereiket, együtt imádkoznak, akkor annak beteljesítő ereje lesz. S ez beigazolódott: minden koncerthelyszínről azt jelezték, hogy valami egészen csodálatos érzést tapasztaltak, meghatódtak és felemelkedett lélekkel muzsikált mindenki. Azt gondolom, hogy Isten velünk volt, az ő áldása volt a rendezvényen. Hiszem: ő is azt szeretné, hogy újra együtt, mindenki egymásra mosolyogva és szeretettel a szívében élne” – fogalmazta meg békeóhaját Várnagy Andrea.

A családias hangulatú átadó ünnepségen Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az MRSZ a postás szerepét tölti be majd’ minden akcióban – a háború kitörése óta közel 300 alkalommal lépték át a magyar–ukrán határt, s mintegy 300 tonna adományt juttattak célba. Az igazgató a Magyarországi Református Egyház püspökének levelét is tolmácsolta, melyben Balog Zoltán kiemelte: „Bennünket, magyarokat olyan híd köt össze, melyet rakétákkal, bombákkal, de még országhatárokkal sem lehet lerombolni, hiszen ez a híd lélekből épült. S a lélek rezdüléseit leginkább a zene tudja kifejezni, amely akkor is összeköt bennünket, amikor elfogynak a szavak. A Lélekhíd Jótékonysági Hangverseny Kárpátaljáért szervezői ismerik ezt a nyelvet, és annak a szeretetnek a szolgálatába állítják, amit mi Kárpátalja, Ukrajna népe iránt táplálunk”. A zsinat lelkészi elnöke annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az adományokon túl a személyes találkozások is erősítik mindannyiunkban azt a meggyőződést, hogy összetartozunk, és ezen nem változtathat semmilyen körülmény, gonosz szándék vagy akarat.

Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke is levélben küldte el üzenetét. Ebben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a zene összeköt, s bár sokféleképpen lehet muzsikálni, mégis egy a nyelv, amit mindannyian átérzünk, s ezzel megértünk”.

A köszöntőket követően Juhász Márton és Várnagy Andrea jelképesen átadta az összegyűlt összeget Váradi Natáliának és Molnár Andreának, a rektori titkárság vezetőjének.

Az alkalmat a ZeneVarázslat című képzésben és tehetséggondozó programban résztvevő ifjú tehetségek – Sárady Bence, Takács György és Kovács Éva (aki zongoratanárával, Barna Szvetlánával közösen lépett színpadra) zongorajátéka tette igazán felemelővé. Bónuszként – megköszönve a feléjük, menekültek felé irányuló figyelmet, szeretetet, gondoskodást – Anton Genkin, a művészettudományok kandidátusa lepte meg a résztvevőket zongorajátékával.

Várnagy Andrea a délután további részében foglalkozást tartott a ZeneVarázslat képzésen részt vevő diákok és tanáraik számára.

Ezen a napon résztvevők, ajándékozók és ajándékozottak szívében egyaránt megfogalmazódott az óhaj: legyen mielőbb béke már, s legyen nyugalom a lelkekben.

Kovács Erzsébet