Mi, kárpátaljai magyarok az eltelt bő száz esztendő során alaposan megtanulhattuk a leckét: a nyelv, amellett hogy kultúrahordozó és identitásmeghatározó funkciója vitathatatlan, nem csupán az információ átadásának legfontosabb eszköze. Több nemzedéken át a zsigereinkbe ivódott, hisz minduntalan a bőrünkön éreztük, hogy a nyelvpolitika a nyelvhasználat szabályozási eszköze. Mindezekről hallhattunk átfogó előadást Csernicskó Istvántól, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorától.
Az előzményekről tudni kell, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2022 májusában sorra kerülő közgyűlésén Csernicskó Istvánt az MTA külső tagjává választották. A nyelvészprofesszor Hogyan kreáljunk nyelveket? A nyelvpolitika mint a nemzetépítés és identitáskonstrukció eszköze című székfoglaló előadására pedig 2023 márciusában került sor az MTA székházában.
A Rákóczi Napok rendezvénysorozat keretében szervezett eseményen a beregszászi főiskola diákjai, tanárai és a meghívott vendégek is meghallgathatták az akadémiai előadást. Amelyből kiderült, hogy Európában és Kelet-Közép-Európában még inkább az a helyzet alakult ki, hogy az államhatárokkal ellentétben a nyelvi határok egyáltalán nem élesek. Az előadó példakánt említette, hogy a Svédország déli részén élők sokkal jobban megértik a velük szomszédos megyében lakó dánokat, mint az ország északi részén megtelepedett nemzettársaikat.
Ezt követően Csernicskó István régiónk történelméből hozott fel példákat. Amikor az első világháború végén a nagyhatalmak beleegyezésével és aktív közreműködésével létrejön Csehszlovákia, az egy nyelv, egy nemzet, egy állam hármas egység jegyében a nyelvpolitikusok hamar kimondják: a szlovák voltaképpen nem különálló nyelv – bár akkor már létezett irodalmi változata is –, hanem a cseh nyelv egyik ága. Csehszlovákiában tehát a csehszlovák nyelv az államnyelv. A következőkben megtudhattuk, hogy a csehszlovák éra alatt Kárpátalja szláv őslakosainál, akiket hol ruszinoknak, hol rusznyákoknak stb. neveztek – mennyire átpolitizálódott a nyelvi kérdés. És amikor 1939-ben újra magyar világ lett itt, az „elidegenítő hatás” ellensúlyozására számos nyelvpolitikai döntést hoztak Budapesten is. A nyelvi átpolitizáltság iskolapéldájaként említhető Jugoszlávia, amelynek a véres testvérháborút követő felosztása után az addig egységesnek mondott szerbhorvát nyelv különvált. Ma bizony furcsa szemmel nézne ránk az a horvát, akinek a vele folytatott beszélgetés után azt mondanánk, hogy ő voltaképpen szerbül kommunikál. És hasonlóképpen megsértődne egy szerb, ha azt mondanánk, hogy ő pedig horvátul beszél.
„A nyelvpolitikának meghatározó szerepe lehet abban, hogy a verbális repertoár elemeit hogyan tagoljuk nyelvekre, és milyen nyelveket különítünk el. Amikor nyelv, nemzet és állam a politikai és ideológiai viták tárgya, erről nem feledkezhetünk meg”, hangsúlyozta előadása végén Csernicskó István.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
