Azt gondolhattuk volna, hogy a piszkos bombák korának leáldozott, legfeljebb a terroristák fenyegetnek a bevetésükkel. Az utóbbi időben azonban a piszkos bombák újbóli bevetése az orosz–ukrán, valamint az izraeli háborúban is a lehetőségek között szerepel.
Hosszú ideig hallgattak róluk, de most egyszerre két helyen is felbukkantak a piszkos bombák.
Ez egy olyan hagyományos (kémiai) robbanószerrel működő pusztító szerkezet, amelynek a gyilkoló részébe – a szögekkel, csapágygolyókkal együtt – radioaktív, sugárzó anyagokat, alkatrészeket is belekevernek.
Az ilyen bomba, lőszer nagy károkat tud okozni, hiszen a radioaktív részek évszázadokig sugározhatnak. A környezet tőlük való megtisztítása roppant nehéz, idő-, munkaigényes, drága folyamat. Amit fontos tisztázni: a piszkos bomba nem atomfegyver. Hatósugara, hatása roppant csekély, összehasonlítva egy valódi, atommaghasadáson, atommagfúzión vagy mindkettőn (a köznyelvben ez a hidrogénbomba) alapuló szerkezettel.
Az amerikai hadsereg az egykori Jugoszláviában, főként Szerbiában és Koszovóban, gyengén sugárzó, leszegényített urániumlövedékeket lőtt ki „repülő tankjai”, az A–10-es Varacskosdisznó 20 milliméteres Gatling-gépágyúiból.
A lövedékeknek nem a „piszkos bomba” effektus elérése, hanem az ólomnál is nehezebb fajsúlyú, igen gyúlékony és egészében véve felesleges melléktermék, a leszegényített uránium páncéltörő lövedékként való felhasználása volt a célja.
Ismét felbukkantak a piszkos bombák
Sajtójelentések szerint Omahából, az Offutt légi bázisról elindult Európába az amerikai légierő kötelékében szolgáló két, a légköri radioaktivitást mérő laboratórium-repülőgép egyike. Izrael, Irán és Ukrajna lehetnek a gép vizsgálódásainak középpontjában. Híresztelések keringenek róla, hogy
Irán piszkos bombákat vethet be Izrael ellen. Izrael viszont iráni atomlétesítményeket bombázva véletlenül piszkos bombát csinálhat valamelyik iráni atomlétesítményből, reaktorból vagy radioaktív izotópokat raktározó, alkalmazó intézményből.
Ukrajnában Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a kijevi vezetést, tegyenek le az Oroszország ellen esetleg bevetendő piszkos bomba bevetéséről. Ha mégis használják, Moszkva valódi atomfegyverekkel válaszol, és az orosz válasz „kemény és megsemmisítő lesz” – ezt lehetett kiszűrni a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon felszólaló orosz elnök szavaiból.
A piszkos bombák története
Még az első hidegháború középső szakaszában, a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben sokat cikkeztek, riogattak a „piszkos bomba”, a kobaltbomba és a neutronbomba bevetésével.
Az akkori „piszkos bombák” valódi atomfegyverek voltak, amelyeket úgy módosítottak, hogy egy-egy tulajdonságuk domináljon.
Például a neutronbombánál megemelték a robbanáskor keletkezett neutronok számát, de a nukleáris bomba egyéb pusztító hatását (tűzvihar, légnyomás, magas hőmérséklet) csökkentették.
- A neutronbombát elsősorban „embergyilkoló fegyvernek” tartották, mert az anyagi eszközöket, járműveket, ingatlanokat nem pusztította olyannyira, mint a „klasszikus” nukleáris fegyverek.
- A kobaltbomba a tartós pusztítás jelképévé vált. Ebben a robbanás során kobalt 60-as izotóp keletkezett, amelynek a felezési (elbomlási) ideje fél évtized.
Akkoriban ezeket a módosított atomfegyvereket „sózott bombáknak” (salted bombs) nevezték.
Tévhit: nem segít a kálium-jodid
Van-e a nukleáris fegyverekkel intézett támadáskor szerzett sugárfertőzésnek ellenszere? Nem nagyon. A közhit szerint a konyhasóhoz hasonló vegyi összetételű kálium-jodid-tabletták segítenek. A Texas állami sugárvédelmi központ kutatásai szerint ez erős túlzás. Kiváltképpen csökken a kálium-jodid-tabletták hatása, ha az atomtámadás után kezdik el szedni.
A neutronbombákat a nemzetközi tiltakozóhullám, a leszerelés hatására a hidegháború végével kivonták a hadseregek fegyvertárából. Hogy mi lett a kobaltbombák (nem biztos, hogy a gyakorlatban egyáltalán léteztek-e) sorsa, nem ismeretes. A „piszkos bomba” fogalom a hidegháború első szakasza lezárultával megváltozott. A terroristák használták és fenyegetőztek vele. Konkrét alkalmazásról a csecsen háború idején hallottunk híreket, amikor
moszkvai források szerint a lázadó Dzsohar Dudajev csecsen hadúr fenyegetőzött tömeges bevetésükkel
- közölte a vg.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
