Energiadráma a háború árnyékában: Verasilles-ban ülnek össze az EU vezetői

Rendkívüli intézkedések előzik meg az Európai Unió csütörtökön és pénteken, Versailles-ban megrendezésre kerülő csúcstalálkozóját: szinte légmentesen lezárják Yveline-t és a helyi kastélyépületet. Az EU soros francia elnöksége szerint a csúcs meghatározó kérdése lehet az ukrán–orosz háború okán veszélybe került energiaellátás.

A március 10-11-i európai csúcstalálkozót már régóta tervezték az Európai Tanács francia elnöksége keretében. Az állam- és kormányfők informális találkozója, amelyet eredetileg az európai új növekedési modellnek szenteltek volna, az ismert körülmények miatt végül két fő témára összpontosít: az energiára és a védelemre – írja a Touteleurope.eu-ra hivatkozva a Hirado.

Enyhén szólva zűrzavaros helyzetbe került a francia elnökség az orosz–ukrán háború miatt.

A megbeszélések nagy része az orosz invázió következményeire reagáló új közös terv meghatározására összpontosít, hasonlóan a 2020 júliusában elfogadott európai helyreállítási tervhez.

A koronavírus-világjárvány következményeinek kezelésére az Európai Unió akkor elindított egy 750 milliárd eurós helyreállítási tervet, amely a kölcsönös adósságkonstrukción alapul. A Next Generation EU elnevezésű program most szintén a tagállamok beruházásait támogatja.

Energiakrízis: rázós kiutak

A Le Monde beszámolója szerint az új kezdeményezés lényege, hogy a konfliktus kezdete óta Oroszországgal szemben bevezetett szankciók költségeit közösen vállalják át. Hasonló projektet fontolgatnak a védelmi és energetikai beruházások finanszírozására is.

Az üzemanyag-, gáz- és villamosenergia-árak valóban megugrottak Moszkva katonai offenzívája óta.

Február 26. és március 4. között a gázolaj literenkénti ára átlagosan 14 eurócenttel emelkedett. A rövid távú villamosenergia-piacokon pedig néhány országban, például Olaszországban, Németországban és Ausztriában március 7-én egy megawattóra ára meghaladta az 500 eurót, míg 2021-ben ezen a napon legfeljebb 100 euró volt.

„Gazdasági növekedésünket elkerülhetetlenül befolyásolni fogják a háború energiaárakkal kapcsolatos következményei” – figyelmeztetett Emmanuel Macron március 2-i televíziós beszédében. „Egy tank benzin ára, a fűtésszámla összege, bizonyos termékek ára valószínűleg tovább emelkedik” – tette hozzá.

Rutte harcias üzenete

Mark Rutte holland miniszterelnök számára a csúcstalálkozó fő üzenete, hogy az egységes EU szembeszáll Oroszország brutális és könyörtelen agressziójával – idézi az Ouest-france.fr –, ugyanakkor felismerje, hogy történelmünkben új lapra értünk. Szerinte szorosabban kell együttműködnünk a NATO az EU keretében országaink védelme érdekében. A holland miniszterelnök üdvözölte Emmanuel Macron közvetlen kapcsolatfelvételét orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal a feszültség enyhítése érdekében.

Timmermans is üzent az európaiaknak: Csavarják le a fűtést, ha segíteni akarnak Ukrajnának

Az Európai Bizottság alelnöke Brüsszelben kijelentette, hogy az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb csavarják a fűtést otthonaikban – írta a The Guardian online kiadása.

A beszámoló szerint Frans Timmermans úgy fogalmazott, hogy „…ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni”.

„Csak bátorságra és kitartásra van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha volt ennek ideje, akkor az most van. Azt, hogy mennyi energiát fogyasztunk, a mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakciónkban” – tette hozzá az Európai Bizottság alelnöke.

Orbán Viktor: Elviselhetetlen terhet jelentő szankciókhoz nem csatlakozhatunk

Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk az olajra és a gázra kivetett szankciókhoz, továbbra is szükségünk van gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik – fogalmazott szerdán közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Magyarországot a szankciók aránytalanul terhelnék, hiszen az összes Magyarországon elfogyasztott gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, a magyar háztartások 85 százaléka működik gázalapon, és az üzemanyagot is olajból állítják elő, amelynek 64 százaléka szintén Oroszországból érkezik.

Irracionális tervek is a tarsolyban, a gáztárolókat 90 százélos kapacitásig kellene feltölteni

A március 10-11-i csúcstalálkozót megelőzően az Európai Bizottság közleményt tett közzé, amelyben felvázolta az EU új gazdasági modelljét. Ebben a dokumentumban azt állítják, hogy az ökológiai átállás felgyorsításának az unió biztonságát kell stabilizálnia a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőség csökkentése révén.

Ma az EU-ban felhasznált energia mintegy 60 százaléka Európán kívülről származik. Csak a gáz esetében Oroszország az európai energiaimport több mint 40 százalákát adja.

Az Európai Unió nagy keleti szomszédja hatalmas, nyersanyagokban gazdag területével nagy mennyiségű kőolajat és szenet is szállít az EU 27-ek számára.

A Le Monde szerint az Európai Bizottság (EB) azt szeretné, ha az EU 27 tagja minél több gázt tárolna. Az EB várhatóan áprilisig előterjeszti azt a jogszabálytervezetet, amely kötelezővé tenné, hogy a föld alatti gáztározókat minden év október 1-jéig legalább 90 százélos kapacitásig fel kell tölteni. Európa egyelőre azt állítja, hogy még a legrosszabb forgatókönyv szerint is elegendő mennyiséggel rendelkezik a tél átvészelésére, de jövő télen már igen nehéz helyzetbe kerül, ha újabb hiányokkal kell szembesülni.