Szeptember 7-re virradóan ismét dróntámadás érte Ukrajna több városát, többek között Kijevet is. A csapások több lakóépületet szinte megsemmisítettek, két halálos áldozatról érkezett jelentés, és több mint tíz civil megsebesült. Julija Szviridenko miniszterelnök tájékoztatott, hogy egy kormányépület is kigyulladt, a tűzoltóegységek a helyszínen vannak.
Oroszország újabb dróntámadást indított vasárnap hajnalban Kijev ellen, az ukrán fővárost ért csapásokban legalább ketten életüket vesztették, és 13 ember megsebesült.
A BBC beszámolója szerint az áldozatok között van egy fiatal nő és egy csecsemő is.
Timur Tkacsenko, Kijev katonai adminisztrációnak vezetője közölte, az oroszok szándékosan civil létesítményeket támadnak – több lakóépület szinte megsemmisült –, és felszólította a lakosságot, hogy maradjanak a menedékhelyeken. A történtek után Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatott, hogy a főváros Pecserszkij kerületében kigyulladt egy kormányzati épület. Állítja, hogy az orosz drónok miatt keletkezett a tűz.
Ukrajna miniszterelnöke, Julija Szviridenko közösségi oldalán reagált a történtekre, és emlékeztetett, hogy Moszkva ismét tömeges dróntámadást hajtott végre Ukrajna ellen.
Kijev mellett Krivij Rih, Dnyipro, Kremencsuk és Odessza is tűz alá terült.
Először ért csapás kormányépületet a háborúban
Felhívta rá a figyelmet, hogy először rongálódott meg kormányépület a háborúban, kigyulladt a tetőszerkezet és a legfelső emelet. Mint írja, a tűzoltók már a helyszínen vannak, és megfékezték a lángokat.
Az épületeket helyreállítjuk, de az elvesztett életeket nem lehet visszahozni. Az ellenség mindennap terrorizálja és gyilkolja az embereinket az egész országban
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szviridenko kiemelte, hogy a világnak nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is reagálnia kell ezekre a pusztításokra, utalva az Oroszország ellen bevezetett szankciókra. Szerinte új korlátozásokra van szükség, amelyek „gyengítik a Kreml katonai gépezetét”. Az ukrán miniszterelnök a végére hagyta a legfontosabbat: Ukrajnának fegyverekre van szüksége.
Olyan fegyverekre, amelyek megállítják a terrort, és megakadályozzák, hogy Oroszország nap mint nap megpróbálja megölni az ukránokat
– zárta bejegyzését Julija Szviridenko.
Több mint 800 drónnal támadtak
Az ukrán jelentések szerint Oroszország 805 drónt és 13 rakétát indított Ukrajna különböző pontjai ellen. Közölték, hogy ezek közül 751 darabot lőttek le. Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere a nyugati szövetségesek határozott válaszát szorgalmazta, mert az Orosz Föderáció szintén „fokozza terrorját” az ország ellen.
Először fordult elő, hogy egy éjszaka alatt több mint 800 (!) drón és rakéta csapott le. Civilek haltak meg és sérültek meg, polgári infrastruktúra rongálódott meg Kijevben, Odesszában, Kremencsukban, Krivij Rihban, Zaporizzsjakban és más városokban
– sorolta a külügyminiszter.
Megerősítette, hogy első alkalommal találtak el kormányépületet – az Ukrán Miniszteri Kabinetet –, amely önmagában komoly eszkaláció. „A legnagyobb cinizmus az, hogy ezek a brutális támadások éppen akkor következnek be, amikor Trump elnök minden erőfeszítést megtesz a béke elérése érdekében” – fogalmazott Andrij Szibiha. Hozzátette, Vlagyimir Putyin ehelyett „elutasítja a diplomáciát és fokozza a terrort”. A külügyminiszter szigorú szankciókat követel, illetve légvédelmi támogatást Ukrajnának.
A lap emlékeztet, hogy a háború új fordulatot vett Ukrajnában, ez egy szimbolikus csapás. Azt mutatja, hogy Vlagyimir Putyin békességre való törekvére csupán színjáték.
Korábban Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter undorítónak nevezte Putyin módszereit, miután az orosz elnök a béketárgyalások ellenére is fokozza a támadásokat Ukrajna ellen.
Mint megírtuk, az Egyesült Államok újabb szankciókat fontolgat az Orosz Föderáció ellen, amelyek jelentős változást eredményezhetnek az amerikai−orosz kapcsolatokban. Bessent különösen éles kritikával illette Putyin legutóbbi lépéseit, és úgy fogalmazott: az orosz elnök „az anchorage-i találkozó és a telefonbeszélgetés óta, amikor az európai vezetők és Zelenszkij elnök a Fehér Házban jártak, az ellenkezőjét tette annak, amit jelzett. Valójában undorító módon fokozta Ukrajna bombázását”.
Az alaszkai találkozót követően Oroszország augusztus 28-án súlyos csapást mért Kijevre, melyben 25-en haltak meg, és 63-an sebesültek meg, köztük 11 gyermek. Szakértők szerint az orosz elnök a tárgyalásokat arra használta fel, hogy időt nyerjen, miközben folytatja a háborút. Augusztus végén változott az orosz álláspont, Moszkva már feltételekhez kötötte az amerikai békekezdeményezést: vétójogot követelt minden háború utáni támogatás felett. Szergej Lavrov külügyminiszter közben figyelmeztette az európai országokat: a béke után Ukrajnába telepítendő csapatokat Oroszország „idegen beavatkozásnak” tekintené. Szeptember 1-jén pedig a Kreml közölte, hogy nincs megállapodás az Egyesült Államokkal és Ukrajnával egy háromoldalú csúcstalálkozóról. Jurij Uszakov, az orosz elnök tanácsadója közölte, hogy a három vezető találkozójáról szóló sajtóhírek „nem pontosan azt tükrözik, amiben megállapodtunk”. „Most háromoldalú találkozóról beszélnek, de konkrétan erről – amennyire én tudom – nem született megállapodás Putyin és Trump között” – mondta.
Putyin béke helyett Trump riválisához ment
Az orosz államfő részt vett Kínában a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOS) csúcstalálkozóján, amelyet rendkívül pozitívnak értékelt. Putyin hangsúlyozta, hogy a SOS országai nem azon gondolkodnak, hogyan „járjanak túl mások eszén”, hanem arra törekszenek, hogy a lehető legjobban szervezzék meg saját munkájukat. A világkereskedelmi egyensúlytalanságokat tárgyalásokkal kell megoldani: Oroszország sikeresen dolgozik ezen partnerországaival.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Putyin leszögezte, hogy Oroszország soha nem tárgyalt Ukrajna biztonsági garanciáiról területekért cserébe. Az orosz elnök szerint Ukrajnának joga van saját maga megválasztani a biztonsági garanciáit, de ezt nem teheti meg Oroszország kárára.
A területi kérdésekkel kapcsolatban Putyin kijelentette, hogy ha az emberek népszavazáson amellett döntöttek, hogy Oroszország részei legyenek, véleményüket tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia. Hozzátette, ha Zelenszkij készen áll, menjen el Moszkvába a találkozóra, de Kijev elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
