Ukrajnát teljes mértékben be kellene vonni a NATO határainak védelmét szolgáló drónfal terveibe, mert rendelkezik a szükséges tapasztalattal és szakértelemmel – jelentette ki Litvánia külügyminisztere. Kestutis Budrys szerint nagyon világosan kell fogalmazni és meg kell mutatni Oroszországnak, ha tovább fokozzák az eszkalációt, az keményebb válaszlépéseket fog eredményezni.
Az Európai Unió (EU) legutóbbi vizsgálatában mutatott rá, hogyan lehetne létrehozni egy „drónfalat” az EU keleti határa mentén. Ezt a kiemelkedően fontos projektet az orosz drónok lengyelországi behatolása tette sürgetővé. Elemzők és tisztviselők szerint a behatolás – amelyet Moszkva tagad -, rávilágított Európa és a NATO drónokkal szembeni védekezőképességének hiányosságaira, bár a lengyel és NATO-erők több drónt is lelőttek.
„Az EU védelmi rendszerében nagy rések vannak. Nincs megfelelő felszerelésünk, amellyel felismerhetnénk, nyomon követhetnénk, majd megsemmisíthetnénk a drónokat.
– nyilatkozott Kestutis Budrys a Reuters brit hírügynökségnek az ENSZ-ben.
Budrys szerint Ukrajna minden éjjel harcol a drónok ellen, és rendelkezik az azok elleni küzdelemhez szükséges integrált rendszerekkel.
„Ezt a technológiát a frontvonalra kell vinni, és ott kell kiépíteni, hogy az ukránokkal együtt hatékonyan működhessen” – nyilatkozta Budrys.
A NATO légterébe történt orosz behatolásokról Budrys azt válaszolta, hogy Moszkva kihasználja a szövetség habozását és vitáit arról, hogyan reagáljon, hogy kiterjessze a szürke zónákat.
„Nagyon világosan meg kell fogalmaznunk és meg kell mutatnunk Oroszországnak, ha tovább fokozzák az eszkalációt, az keményebb válaszlépéseket fog eredményezni”
– mondta.
Hasonlóan vélekedett Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az ENSZ-ben elhangzott figyelmeztetésében, miszerint Oroszország ne „jöjjön ide panaszkodni”, ha legközelebb repülőgépet vagy rakétát lőnek le, amikor belépnek a lengyel légtérbe. Michael Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttje a Biztonsági Tanács múlt heti ülésén, amelyen az orosz légtér megsértésének vádjait vitatták meg, kijelentette:
az Egyesült Államok és szövetségesei meg fogják védeni az észak-atlanti katonai szövetség területének minden centiméterét.
Arra a kérdésre, hogy Amerika miért gyakorol nyomást Európára, hogy szigorítsa az Oroszország szénhidrogén-ágazatára vonatkozó szankciókat, miközben saját szankciók bevezetését halogatja, Budrys azt válaszolta, hogy Washingtonnak igaza van.
Oroszország háborús gépezetét táplálhatja a földgázimport?
„Tükörbe kell néznünk. Az a tény, hogy néhány európai ország tavaly növelte az Oroszországból származó cseppfolyósítottföldgáz-importot, nemcsak szégyenletes, hanem veszélyes is, mert így Oroszország háborús gépezetét tápláljuk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Gazpromhoz és a Novatekhez hasonló orosz energiaipari vállalatokra kiszabott szankciók hitelesebbé tennék az uniót.
Hozzátette: ha az EU rendet teremt saját házában, akkor könnyebb lesz megfelelően összehangolt stratégiát kidolgozni az Egyesült Államokkal.
„Az Egyesült Államok, és az Egyesült Államokkal való koordináció nélkül az európai szankciók gyengék. Ha az Egyesült Államok áll az élen és húzza a szekeret, akkor működik” – vélekedett a litván politikus.
Az EU jelenleg a 19. orosz szankciócsomagot vizsgálja, amely magában foglalná az orosz cseppfolyósítottföldgáz-vásárlások fokozatos megszüntetését 2027-ig.
A lengyel miniszterelnök megerősítette: nem volt robbanófej az országba behatoló orosz drónokon
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a lengyel légtérbe szeptember 10-én éjjel behatolt drónok egyike sem volt felszerelve robbanófejjel. „Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ezek a drónok közvetlen fenyegetést jelentettek volna. Eddig egyet sem azonosítottak olyan harci drónként, amely robbanóanyagot tartalmazott volna vagy kárt okozhatott volna” – fogalmazott Donald Tusk a The Kyiv Independent beszámolója szerint - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
