Az orosz hadiipar kapacitása óriási mértében bővült az utóbbi években, és ennek következtében sokszorosára nőtt azoknak a drónoknak a száma, amelyekkel támadni tudják Ukrajnát, így a jövőben még az eddigieknél is nagyobb csapások várhatóak – írta a The Economist.
A gazdasági lap ugyanazon a napon jelentette meg cikkét, amikor a háború eddigi legnagyobb légitámadása érte Ukrajnát (bár ez a rekord többször is megdőlt az utóbbi hónapokban).
A The Economist arra hívta fel a figyelmet, hogy az egy évvel ezelőtti számokhoz képest Oroszország jelentősen növelte a kapacitását a dróngyártás területén. A lap azt írta, hogy
míg egy éve az orosz fél havonta körülbelül 300 Sahíd-drónt gyártott le, azzal szemben ma ugyanez a mennyiség kevesebb mint három nap alatt elkészül.
Hozzátették: „Az ukrán katonai hírszerzés azt állítja, hogy olyan dokumentumok birtokában van, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország napi 500-ra tervezi növelni a dróngyártást, ami azt jelenti, hogy az 1000 darabos támadórajok valósággá válhatnak.”
Tehát egyidejűleg, egyetlen éjszaka alatt ennyi drón támadhatná Ukrajnát a jövőben az előrejelzés szerint (miközben a vasárnap hajnali támadásban 298 drón érkezéséről számolt be az ukrán hadsereg).
Egyre fejlettebbek, érzékeny veszteségeket okoznak
A The Economist ezzel kapcsolatban hivatkozott azokra az ukrán mérnökökre is, akik a lezuhant orosz drón szétszerelésében, elemzésében vesznek részt. Állításuk szerint ugyanis nemcsak a mennyiségben, hanem a minőségben is fejleszt az orosz fél:
Mint elmondták,
a legújabb orosz gyártású modellek szerintük immúnisak az ukrán elektronikus hadviselésre, nincs szükségük műholdas vezérlésre sem, a mesterséges intelligencia irányítja őket, és Ukrajna saját internetét és mobilinternetét használják.
A mérnökök azt is elmondták, hogy nemrég az egyik drón maradványai közt egy feljegyzést találtak, amelyben azt állt, hogy az eszközöket a Telegram közösségi platformon keresztül irányítják olyan automatizált eszközök segítségével, amelyek valós idejű repülési adatokat és videókat küldenek vissza a kezelőknek a központba.
A The Economist arról is írt ezzel kapcsolatban, hogy a drónok elleni védelemben korábban a szárazföldi, mobilis csapatoknak volt kiemelkedő szerepük, mostanra viszont Ukrajna már inkább csak helikopterekkel, F-16-os vadászgépekkel és elfogó drónokkal tud védekezni ellenük. Egy magas beosztásban dolgozó, névtelenül nyilatkozó ukrán tisztviselő ezzel kapcsolatban azt mondta a lapnak:
a Kijev körüli légvédelem az Oroszország által indított drónok mintegy 95 százalékát lelövi, de az az 5 százalék, amelyik átjut, komoly károkat okoz.
Ráadásul a gazdasági lap szerint nem is a drónok jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem azok a ballisztikus rakéták, amelyekkel szemben Ukrajnának még mindig nincs megfelelő védelme. Ebben az Egyesült Államoktól kapott Patriot rendszerek segítettek ugyan, és Ukrajnának legalább nyolc Patriot-ütege van, de ezek közül az összes sosem harcképes egyidejűleg, mert állandóan károk keletkeznek bennük az orosz támadások miatt, javítani kell őket. Ezen felül az Egyesült Államok (egész konkrétan a Patriot-rendszereket és a rakétáikat készítő vállalat, a Lockheed Martin) nem tud annyi elfogórakétát sem gyártani az eszközökhöz évente, mint amennyi ballisztikus rakétát Oroszország legyárt – és a vállalatnak nemcsak Ukrajnát kell kiszolgálnia, ráadásul a legtöbb esetben egy ballisztikus rakéta semlegesítéséhez két elfogórakétára van szükség a gazdasági lap szerint.
A The Economist úgy összegezte a helyzetet, hogy „még a leginkább Ukrajna-barát adminisztrációnak is – ami erre a mostanira nem mondható el – nehéz lenne lépést tartania a tartós orosz fenyegetéssel”, különösen úgy, hogy közben más geopolitikai problémákkal (például Kínával) is foglalkozniuk kell. Véleményük szerint„Ukrajnának talán olyan túlélési stratégiát kell kidolgoznia, amely a légvédelmet a légitámadással és az elrettentéssel párosítja”, értve ez alatt akár az orosz indítókomplexumok, a gyárak és a raktárak megsemmisítését is - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
