• November 21-én, szombaton a Szolyvai Emlékparkban emlékeztek az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyar és német férfiakra.
  • A megemlékezésen Tarr Zoltán magyar miniszter és Tetyana Berezsna ukrán miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter is részt vett.
  • A felszólalók kiemelték az ukrán parlament szeptember 3-i határozatát, amely elismerte és elítélte az 1944-1946 közötti szovjet megtorlásokat Kárpátalján.
  • Az emlékpark 35 új táblájára 1493 áldozat neve került fel, a több mint 150 kőtábla összesen 13 152 nevet őriz.
  • A megemlékezést a történelmi egyházak képviselőinek imádsága és a nagydobronyi Zöldág kórus énekszolgálata zárta.
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea

Vannak történelmi események, amelyeknek emléke az idő múlásával sem halványul, mert az általuk okozott fájdalom nemzedékeken átívelve él tovább a családok, a közösségek és az egész nemzet emlékezetében. Ilyen tragédia a málenkij robot is, amelynek során 1944 novemberében több tízezer kárpátaljai magyar és német férfit szakítottak ki otthonából, családja köréből, s indítottak el a bizonytalanság, a nélkülözés és a halál felé vezető úton. Sokan közülük már a szolyvai gyűjtőtáborban életüket vesztették, mások a Szovjetunió távoli vidékeinek lágereiben pusztultak el, és csak keveseknek adatott meg, hogy hosszú esztendők múltán visszatérjenek szeretteikhez. Az otthon maradottak pedig sokszor egy életen át hordozták a hiány, a bizonytalanság és a kimondatlan gyász terhét. Rájuk, az ártatlanul elhurcoltakra, a hazatérés reményét soha fel nem adó hozzátartozókra emlékeztek november 21-én, szombaton a Szolyvai Emlékparkban. Az idei megemlékezésnek különös jelentőséget adott, hogy az ukrán parlament szeptemberben határozatban ismerte el és ítélte el a szovjet katonai közigazgatás 1944 és 1946 között Kárpátalján elkövetett bűncselekményeit. Az eseményen részt vett Tarr Zoltán, Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, valamint Tetyana Berezsna ukrán miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter is.

Tarr Zoltán beszédében arra emlékeztetett, hogy a történelmi múlt terheit csak akkor tehetjük le, ha annak legfájdalmasabb, legkegyetlenebb fejezeteivel is szembenézünk, és nem próbáljuk meg elhallgatni vagy meg nem történtté tenni azokat. A magyar kormány nevében köszönetet mondott az ukrán parlament szeptember 3-i határozatáért, amely elítélte a szovjet katonai közigazgatás Kárpátalján elkövetett bűncselekményeit, köztük a kényszerdeportálásokat és a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket. Beszédében méltatta mindazok munkáját, akik a szovjet rendszer összeomlása után hozzájárultak ahhoz, hogy a korábban elhallgatásra ítélt történelmi igazságok végre napvilágra kerülhessenek. 

82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea

A miniszter a jelenkor tragédiáira is kitért. Szólt a háború következtében szétszakadt kárpátaljai családokról, az Ukrajnát védő magyar nemzetiségű katonákról, valamint azokról, akik a rendkívüli körülmények ellenére is helyben maradva tanítanak, közösségeket szerveznek, és életben tartják a magyar intézményrendszert. Kiemelte az anyanyelv szabad használatának és a magyar nyelvű oktatásnak a fontosságát, egyúttal üdvözölte az ukrán oktatási törvény módosítását. „Meggyőződésünk, hogy egy erős kárpátaljai magyar közösség mindkét ország érdeke” – hangsúlyozta, majd annak a reményének adott hangot, hogy mielőbb véget ér az orosz agresszió okozta szenvedés, és Ukrajna népei végre békében gyászolhatják meg halottaikat.

Tetyana Berezsna ukrán miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter elsőként azokhoz a családtagokhoz fordult, akiknek hozzátartozói nevét az emlékfal őrzi. Arra emlékeztetett, hogy a kőbe vésett nevek mögött nem pusztán történelmi adatok, hanem egykor élt emberek, apák, nagyapák, dédapák, szeretett családtagok állnak. Olyan emberek, akiknek volt otthonuk, családjuk, terveik, akiknek visszatérését valaki talán még hosszú éveken át remélte. „Köszönöm Önöknek, hogy gyermekeik és unokáik is tudják, milyen emberek voltak a szeretteik. Önökkel együtt hajtok fejet az emlékük előtt” – mondta.

Hirdetés

A miniszter a méltóság és a szabadság napjára is utalt. Elmondta, hogy november 21-én egyperces néma csenddel emlékeztek a sztálini terror áldozataira, valamint az orosz agresszióban életüket vesztettekre. Beszéde végén azokhoz is szólt, akiknek napjainkban kell átélniük a háború okozta legszörnyűbb tragédiát: szeretteik, gyermekeik, fiaik és lányaik elvesztését. Részvétét fejezte ki a gyászoló családoknak, hangsúlyozva, hogy az emberi veszteség fájdalmában nincs különbség nemzetiségek és nemzedékek között.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke a szolyvai emlékhely különös, megrendítő csendjéről szólt. Arról a csendről, amelyben mintha ma is ott visszhangoznának az elhurcoltak utolsó szavai, az otthon maradottak elfojtott zokogása, a hiába várt léptek és a soha meg nem érkező hírek. A málenkij robotot a kárpátaljai magyar és német közösség huszadik századi történelmének egyik legsötétebb fejezeteként idézte fel. Emlékeztetett arra, hogy 1944 novemberében apák, férjek, fiúk és testvérek indultak el azzal a hittel, hogy néhány nap múlva ismét családjuk körében lehetnek. A rövid munkának mondott kényszerű távollétből azonban sokak számára örök búcsú lett. Az UMDSZ elnöke hangsúlyozta: az elhurcoltak ellen nem folytattak tisztességes bírósági eljárást, nem bizonyíthatták ártatlanságukat, és védekezésre sem kaptak lehetőséget. Egyetlen „bűnük” sok esetben csupán az volt, hogy magyarnak vagy németnek születtek. A kollektív megbélyegzés és a származás alapján történő megtorlás a sztálini önkény egyik legkegyetlenebb megnyilvánulása volt. Zubánics László szerint az emlékezés nem merülhet ki az évfordulókhoz kötődő koszorúzásokban és ünnepi beszédekben. Erkölcsi kötelességünk, hogy a történelmi igazságot továbbadjuk, és a fiatalabb nemzedékek is megértsék, mit jelent az emberi méltóság, a szabadság elvesztése, a kollektív megbélyegzés és az igazságtalan üldöztetés.

Sin József, a KMKSZ alelnöke a szovjet megszállás következményeit idézte fel. Rámutatott, hogy a vörös hadsereg bevonulását nem a felszabadulásként emlegetett békés újrakezdés követte, hanem politikai tisztogatások, erőszakos kolhozosítás, megfélemlítés és tömeges deportálások. A sztálini lágerekbe hurcolás a kárpátaljai magyarság számára olyan emberveszteséget jelentett, amelynek következményei máig érzékelhetők. A történészek és kutatók munkájának köszönhetően pedig mind a mai napig kerülnek elő újabb nevek, dokumentumok és családi történetek. „Ez a hely, ez az emlékpark a magyarok igazi Golgotája”– fogalmazott.
Sin József felidézte az elhurcoltak névsorának összegyűjtését, valamint a kárpátaljai településeken felállított emlékművek történetét is. Kiemelte Tóth Mihály egykori parlamenti képviselő szerepét, aki elsőként kezdeményezte az ukrán törvényhozásban, hogy az állam rehabilitálja a kollektíven bűnösnek nyilvánított és elhurcolt magyarokat.

Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke az elmúlt időszak kutatási eredményeiről és az emlékparkban végzett munkálatokról számolt be. A bizottság sok évtizedes tevékenységének eddigi legkiemelkedőbb sikerének tekinti az ukrán parlament szeptemberi döntését – hangsúlyozta. Mint rámutatott, a törvényhozás egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely elismerte és elítélte a szovjet katonai közigazgatás 1944 és 1946 között Kárpátalján elkövetett bűncselekményeit. Ezek között szerepeltek a tömeges deportálások, a kivégzések és a kínzások, amelyeknek emberek ezrei estek áldozatul nemzetiségi, vallási vagy társadalmi hovatartozásuk miatt. A döntés jelentőségét az is növeli, hogy a dokumentum szorgalmazza a történtek további kutatását, az eredmények nyilvánosságra hozatalát és az oktatásba való beépítését, valamint újabb emlékművek és emlékhelyek létrehozását.
Dupka György, a Szolyvai Emlékparkbizottság felelős titkára beszámolójában az új emléktáblák mögött álló kutatómunkát ismertette. Elmondta, hogy a 35 új táblára Kárpátalja 288 településéről származó 1493 áldozat nevét vésték fel. A nevek mellett születési adatokat és a halálozás idejét is feltüntették. Megtudtuk, az emlékpark több mint 150 kőtáblája jelenleg összesen 13 152 áldozat nevét őrzi. Zárásként Dupka György arról beszélt, hogy miközben a szovjet megtorlások áldozatainak névsora még bővülhet, már az orosz–ukrán háború áldozatainak nevét is össze kell gyűjteni.

Az alkalom végén a történelmi egyházak jelen levő képviselői imádkoztak s kérték Isten áldását Kárpátalja sokat szenvedett magyar népére, majd a nagydobronyi Zöldág kórus énekszolgálata következett, akik többek között lágerballadákat adtak elő.

A szolyvai megemlékezés üzenete messze túlmutatott az évfordulóhoz kötődő kegyeletteljes főhajtáson. Arra figyelmeztetett bennünket, hogy a történelem nem csupán évszámok, politikai döntések és levéltári dokumentumok sorozata. A történelem emberekből áll. Ezért különösen fontos, hogy a málenkij robot történetét ne csupán az idősebb nemzedékek emlékezetében őrizzük meg. Hogy soha többé ne lehessen embereket származásuk miatt megbélyegezni, családjuktól elszakítani, szabadságuktól megfosztani. Hogy gyermekeink és unokáink már ne a háború, a rettegés és a gyász történeteit örököljék, hanem egy békésebb, emberségesebb világ reményét. Mert a szolyvai áldozatok emléke előtt akkor hajtunk igazán fejet, ha a múlt fájdalmából a jövő számára is erőt merítünk: az emberi élet tiszteletét, a béke iránti vágyat és az egymás iránti felelősséget.

Eszenyi Gábor
 

Hirdetés
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea
82 esztendeje kezdődött a kárpátaljai magyarság legsötétebb tragédiája - A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Szolyván. Fotó: Fuchs Andrea