„Az a probléma, hogy nem tudunk relaxálni, nem tudjuk, hogyan legyünk önmagunk” – mondta az Indexnek a híres buddhista mester, Láma Dzsigme rinpocse, aki a Találkozás a Buddhával című dokumentumfilm megjelenésének apropóján tartózkodott egy rövid ideig Magyarországon. A Gyémánt Út Buddhista Közösség központjában nemcsak a tibeti tanítóval, hanem az alkotás rendezőjével, György-Kessler Mártával is beszélgettünk, aki úgy véli, a közelmúltban elhunyt Láma Ole Nydahl pótolhatatlan űrt hagyott maga után.
Az éppen Magyarországon tartózkodó, egyébként egy franciaországi buddhista központot vezető Láma Dzsigme rinpocse kérdésünkre válaszolva úgy ítélte meg, hogy a buddhizmus nyugati terjedése még kezdeti fázisban van. A buddhizmussal ismerkedőknek pedig azt javasolja, hogy a meditációval kezdjenek, és ezzel párhuzamosan egyre mélyebben megismerhetik, mit is mondott Buddha. A tibeti mestert arról is kérdeztük, hogyan látja a közelmúltban elhunyt, híres buddhista tanító, Láma Ole Nydahl munkásságát. A rinpocse szerint Nydahl barátságokon keresztül gyakorolta a buddhizmust, rengeteg országban járt, és hitelesen mutatta meg a módszereket.
A kulcs: törődjünk másokkal
„Az a probléma, hogy nem tudunk relaxálni, nem tudjuk, hogyan legyünk önmagunk. A világ túl gyors, a szerkezete is gyorsan változik, ezzel kéne lépést tartaniuk az embereknek, miközben nem figyelünk oda másokra, a másik emberre, csak a világot követjük. Az egyik legfontosabb, hogy törődjünk másokkal” – fogalmazott arra vonatkozó kérdésünkre, hogy miként lehet a rohanó és szorongó hétköznapok közepette helytállni. Láma Dzsigme Rinpocsét a világ állapotáról is kérdeztük, ami sokak szerint forrong, sőt egy újabb világháború küszöbén állunk.
A benyomásaim, az érzéseim szerint elkerülhető a világháború, de mindez a világ vezetőin múlik, azon, hogy képesek-e eltávolodni a pánik üzemmódtól. Meg kell nyugodniuk, a pánik helyett pedig gondoskodniuk kell az emberekről. Rövid távú érdekek helyett a hosszú távú, embereket szolgáló terveket kell szőniük
– mondta.
A buddhista mestert arról is kérdeztük, hogy mit tanult a 16. Karmapától, akit sokan megvilágosodott személynek tartottak.
„Megtanultam, hogyan legyek könnyed és önmagam. Hogyan gondolkozzak rövid táv helyett hosszú távon. Megtanított arra, hogy önmagam helyett másokra is gondoljak, ezáltal pedig minden probléma, akadály eltűnik” – jelentette ki.
A tudat szabadsága
György-Kessler Márta a Hannah – A buddhizmus útja Nyugatra című filmjének sikerén felbuzdulva döntött úgy, hogy elkészíti a Találkozás a Buddhával című dokumentumfilmet. „A Hannah-film bemutatása után a világszerte megrendezett közönségtalálkozók alkalmával sokan kérdezték, hogy ki az a 16. Karmapa, honnan jött, milyen élete volt, mi Láma Ole Nydahl története, aki történetesen, mint köztudott, Hannah Nydahl férje volt. A közösség nemzetközi filmes tagjaival beszélgettünk róla, hogy kellene egy olyan film, amelyben inkább az ő életüket mutatjuk be részletesebben” – fogalmazott a rendező-producer.
Nem egy egyszerű ismeretterjesztő alkotást szeretett volna készíteni a tibeti buddhizmusról, a 16. Karmapa és Láma Ole Nydahl szerepéről, hanem különböző emberek, jelentős figurák megszólalásain és történetein keresztül bemutatni, hogy mit jelent a vadzsrajána, közelebbről a karma kagyü hagyományvonal tanításait követni, aszerint élni.
Nagyon pozitív meglepetést szerzett számomra, hogy milyen sokan tudnak kötődni a történethez. Nagyon érdekes, hogy azok is képesek rá, akik nem gyakorló buddhisták. Tanulságos számukra, hogy így is le lehet élni egy életet, így is lehet bánni különböző helyzetekkel és nehézségekkel
– mondta az Indexnek György-Kessler Márta, hozzátéve, hogy a fiatal és az idősebb generáció tagjaitól egyaránt érkeztek hasznos és pozitív visszajelzések. A rendezőt arról is kérdeztük, hogy az ő személyes életére milyen hatással vannak a buddhista tanítások, egyáltalán hogyan találkozott a tanokkal.
„Erdélyből származom, és fiatal koromban nyilvánvalóan a magyar kisebbség részeként nevelkedtem a Ceausescu-diktatúra alatt, ami nem volt egyszerű helyzet, hogy finoman fejezzem ki magam. És a mi generációnknak nagyon fontos volt a szabadság, a tudat szabadságának kérdése. Volt egy idősebb barátunk, aki találkozott a hippikkel, akik Románián keresztül utaztak Indiába, és találkozott velük, amikor odautaztak, és találkozott velük, amikor visszautaztak. Volt náluk néhány kézzel írott buddhista tanítás, és
akkoriban Romániában a spiritualitás minden formája tiltott volt.
Egy rockkoncert után üldögéltünk, sörözgettünk, és mondta a barátunk, hogy vannak tanítások, van egy igazság, ami a dualizmuson túl van. Micsoda? Nem lehet! Mondta, hogy van neki ez a tanítás, ami tilos, és hogy majd menjünk át hozzá, és fel fogja olvasni. Kézzel írott szöveg volt, buddhista tanítások álltak benne, mutatott egy egyszerű, a légzésre összpontosító meditációt. Nagyon fontos volt nekünk, mert nem volt külső szabadság, de a tudatunkkal elkezdhettünk dolgozni” – mesélt a kezdetekről. De azt is megosztotta, hogy már Magyarországon élt, amikor megvásárolta a Buddha élete és tanítása című könyvet, ami meghatározó élmény volt számára csakúgy, mint amikor Láma Ole Nydahl az ELTE Jogi Karán adott elő.
A mester távozása
A Találkozás a Buddhával című film megjelenésének szomorú apropót ad, hogy a közelmúltban elhunyt Ole Nydahl. György-Kessler Mártát természetesen arról is kérdeztük, hogy mesterük halála mekkora és egyáltalán pótolható űrt hagyott-e maga után. Szerinte a dán származású láma halálát még fel kell dolgoznia a közösségnek, másrészt viszont már készültek a Nydahl távozására, aki mindig azt mondta, hogy a mester halála után is minden folytatódik tovább, a Buddha maga és más nagy mesterek is távoztak az évszázadok során. Távozásuk pedig elkerülhetetlen.
És az a fantasztikus a buddhizmusban és a tanításokban, hogy ha képesek vagyunk azt tenni, amit a tanító tanácsolt, akkor maga a tanítás, a Buddha módszerei élnek. És amit teszünk, az megmarad, életben marad a hatása által. A test távozik, de annak a hatása, amit tettünk, az a világban marad
– mondta, hozzátéve, hogy a közösség feladata, hogy Láma Ole Nydahl örökségét fenntartsa, tovább vigye, gyakorolja a tanításokat.
Az is buddhizmus
Nagy kérdés, hogy ki az, aki az Ole Nydahl által hagyott űrt képes betölteni. György-Kessler Márta szerint nincs ilyen személy, vannak megvalósult lények, akik nem helyettesíthetők.
A film történetéből is világos, hogy vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem pótolhatók. Láma Dzsigme Rinpocse is elmondta, hogy amit Láma Ole Nydahl az elmúlt 50 évben tett, az példátlan a karma kagyü történelemben. Tízezreket tanított, tartotta velük a kapcsolatot. De biztos lesznek még jelentős tanítók, a karma kagyü hagyományvonala, az átadási vonaluk él
– fűzte hozzá a rendező-producer, aki látta, hogy milyen Láma Ole Nydahl a hétköznapokban, szembesülhetett kivételes munkabírásával és azzal, ahogyan az emberekkel bánt, miközben szinte a nap 24 órájában fáradhatatlanul dolgozott, s nem csinált mást, csak azt, amit a 16. Karmapa kért tőle. György-Kessler Márta szerint természetes, hogy ekkora formátumú tanító munkásságát kritika is érte, például konzervatívabb mesterek részéről.
„Most már talán nem tűnik nagy dolognak, ami a 70-es, 80-as években még az volt, s amit Láma Ole tett. Azt akarta, hogy legyen mindenki számára hozzáférhető a buddhizmus, gyakorolhassa mindenki, és ne csak tibeti nyelven legyen elérhető. Ne szenteskedjünk, hanem éljük az életünket, a buddhizmus mindenkiről és mindenről szól, ahogy élünk, lélegzünk, bulizunk, ez mind a tudatunk – rólunk szól. Most már sok buddhista tanító, láma streaminggel. Régen az volt az elképzelése sokaknak, hogy a buddhizmusnak nagyon szentnek kell kinéznie, de világ azóta megváltozott. Ott a mindfulness például, amit nem is hívnak buddhizmusnak, pedig az” – mondta végül a Találkozás a Buddhával rendezője - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
