Pénteken lejár Volodomir Zelenszkij ultimátuma, Belarusz is belesodródhat a háborúba

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyhetes határidőt adott Belarusznak bizonyos, az orosz hadműveleteket segítő rendszerek leállítására. Az ultimátum péntek este jár le, Minszk továbbra sem reagált hivatalosan a követelésekre. Szakértők szerint az ukrán hadsereg technikailag képes lenne ilyen célpontok elleni műveletekre, azonban egy közvetlen támadás tovább növelné a háború eszkalációjának kockázatát.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a konfliktus lezárására szólította fel a hadviselő feleket, hangsúlyozva: sem Oroszország, sem Ukrajna nem képes katonai győzelmet aratni.

A minszki vezető kijelentette, hogy Belarusz nem jelent fenyegetést Ukrajnára, és bocsánatot kért Volodimir Zelenszkijtől, ha korábbi kijelentései sértőek voltak.

Az ukrán elnök elutasította a gesztust, emlékeztetve, hogy Belarusz a háború kezdete óta katonai és gazdasági támogatást nyújt Oroszországnak.

Volodimir Zelenszkij konkrét intézkedéseket követelt, így egyes jelismétlő állomások leállítását, majd figyelmeztetett: ha ez nem történik meg, Ukrajna saját eszközeivel avatkozhat be.

Elemzők szerint az ukrán hadsereg rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyekkel akár Belarusz területén található létesítményeket is működésképtelenné tehetne. A szakértők szerint az elmúlt időszak ukrán műveletei azt mutatják, hogy Kijev képes összetett és nagy távolságú akciók végrehajtására is.

Belaruszban már voltak szabotázsakciók, de egy nyílt drón- vagy rakétacsapás új szint lenne a konfliktusban. Jaroszlav Csonohor ukrán külügyi különmegbízott szerint a cél elsősorban a rendszerek leállítása, nem feltétlenül azok megsemmisítése, és az alkalmazott módszert a körülmények határoznák meg.

A szakértők nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az ultimátum részben pszichológiai nyomásgyakorlás, ugyanis nincs független információ azon rendszerekről, amelyeket Ukrajna le akar állítani, ezért az sem kizárható, hogy Kijev később egy ilyen művelet sikeréről számol be anélkül, hogy annak részletei kívülről ellenőrizhetők lennének.

Az ultimátum nehéz helyzetbe hozhatja a belorusz elnököt is. A vitatott rendszerek az orosz hadműveletekhez kapcsolódnak, ezért azok leállításáról a belorusz vezetés aligha dönthet Moszkva jóváhagyása nélkül, Aljakszandr Lukasenka legfeljebb kérheti az orosz vezetéstől a változtatást, de annak elfogadására kevés az esély.

Moszkva már reagált az ukrán követelésekre. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta Kijevet, hogy Belaruszt is be akarja vonni a háborúba, és közölte, hogy Oroszország kész minden szükséges lépést megtenni szövetségese biztonságának garantálása érdekében - közölte az index.hu.