/ Közélet
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén a testület strasbourgi épületében 2025. június 18-án. MTI/EPA/Ronald Wittek
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja (k) felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén a testület strasbourgi épületében 2025. június 18-án. MTI/EPA/Ronald Wittek
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Ukrajna támogatása pénzbe kerül, de "ha hagyjuk elbukni, az sokkal többe kerül majd nekünk" - jelentette ki Kaja Kallas európai uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Hirdetés

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas hangsúlyozta: az orosz bűncselekmények elszámoltatása elengedhetetlen az igazságos és tartós béke megteremtéséhez. Kiemelte: döntő hét előtt áll az Európai Unió Ukrajna finanszírozásának szempontjából. A tagállamok - minősített többségi döntéshozatallal - már megállapodtak az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról, amit helyes döntésnek nevezett. Emlékeztetett arra is, hogy csütörtökön az Európai Tanács dönt Ukrajna 2026-2027-es finanszírozásáról.

Megítélése szerint az orosz zárolt vagyonokra alapuló jóvátételi hitel fordulópontot jelenthet a háborúban, mert egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak.

Kallas hangsúlyozta:

a jóvátételi hitel rendkívül összetett és nehéz kérdés, Belgium aggodalmait - ahol a vagyonok jelentős része található - ugyanakkor minden tagállam megérti, és kész megosztani a terheket. Véleménye szerint ha a javaslat európai szintre kerül, a felelősség és a kockázat az összes tagállam között oszlik meg, nem egyetlen országot terhel.

Kiemelte: jelenleg a jóvátételi hitel a legéletképesebb megoldás, mivel azon az elven alapul, hogy aki kárt okoz, annak kártérítést kell fizetnie.

A főképviselő azt mondta, hogy az EU prioritásai kettősek: fokozni a nyomást Moszkvára, illetve növelni a Kijevnek nyújtott támogatást.

Mint fogalmazott, többet kell tenni Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséért és tárgyalási pozíciójának javításáért, miközben Oroszország továbbra is elutasítja a békét.

Kaja Kallas kiemelte:

a tagállamok külügyminiszterei egyértelművé tették, hogy bármilyen békemegállapodásnak erős biztonsági garanciákat kell tartalmaznia - ha Ukrajna NATO-csatlakozása kizárt -, mivel csak ezek képesek megakadályozni Oroszország újbóli támadását. Az Európai Unió - tette hozzá - kiképzéssel és a védelmi ipar támogatásával is kiveszi részét Ukrajna támogatásából.

A főképviselő bejelentette: az EU tovább szigorítja az Oroszország elleni szankciókat. Oroszország árnyékflottája továbbra is fontos pénzügyi forrást jelent Moszkva számára, ezért az unió célja ennek elvágása. Ennek keretében több, a Rosznyeftyhez és a Lukoilhoz köthető személyt, valamint hajózási vállalatokat szankcionáltak, továbbá 40 új hajót vettek fel a szankciós listára. A jövőben havonta, folyamatos alapon szankcionálják az árnyékflotta hajóit.

Kallas közölte:

új szankciókat vezettek be azokkal szemben is, akik részt vesznek az Oroszország által európai országok ellen folytatott hibrid műveletekben. Mivel a Fehéroroszországból érkező hibrid támadások száma növekszik, az EU kibővítette a szankciós rezsimet az ezért felelős személyek célba vételére.

"Az üzenet világos: akik veszélyeztetik a biztonságunkat, következményekkel fognak szembenézni" - fogalmazott.

A főképviselő azt is bejelentette, hogy a héten Hágában létrehoznak egy bizottságot, amely az Oroszország által okozott háborús károk miatti kártérítési igényekkel foglalkozik. A nyilvántartáshoz eddig mintegy 80 ezer beadvány érkezett. A testület feladata az igények felülvizsgálata és az Ukrajnának járó kártérítés meghatározása lesz. Kallas hangsúlyozta: Oroszország nem kerülheti el a felelősséget az általa lerombolt középületekért, otthonokért.

A területi engedmények kérdéséről szólva Kaja Kallas kijelentette: bármilyen megállapodás feltételeiről kizárólag Ukrajna dönthet. Hozzátette: a Donbasz régió nem Oroszország végső célja, és ha Moszkva engedményekhez jut, továbbiakat fog követelni. "Engedményeket az agresszornak kell tennie, nem az áldozatnak. A két fél között nincs erkölcsi egyenértékűség" - mondta.

Forrás

MTI