Az európai vezetők csütörtökön Párizsban gyűlnek össze, hogy megerősítsék az Ukrajnának nyújtott támogatást, a „tettre készek koalícióját”, amely a háború sújtotta országot az amerikaiak bizonytalan elkötelezettsége ellenére segíteni akarja az Oroszország elleni küzdelemben.
Franciaország és Nagy-Britannia áll a kezdeményezés élén, amelynek eredményeként februárban Párizsban, majd ebben a hónapban Londonban is tartottak egy-egy találkozót, valamint több katonai vezetői megbeszélést. A csütörtöki találkozóra több mint 30 tisztviselő érkezik, főként európai állam- és kormányfők, valamint az Európai Unió legfelsőbb vezetői.
Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a koalíció egyes tagjai milyen konkrét lépéseket hajlandók vállalni, különösen egy olyan időszakban, amikor az alacsony gazdasági növekedés és a magas államadósság megnehezíti az európai országok számára a katonai kiadások növelését.
A legnagyobb kérdőjel egy esetleges európai „biztosító erő” állomásoztatása Ukrajnában a háború lezárását követően, hogy megakadályozzák Oroszországot egy újabb invázió megindításában. Nagy-Britannia és Franciaország felvetette az ötletet, azonban eddig egyetlen másik ország sem vállalta, hogy csapatokat küldene egy ilyen, egyelőre még nagyrészt meghatározatlan célú misszióba, amelyet Oroszország már most elfogadhatatlannak nevezett – írja a The New York Times.
Mindazonáltal a francia tisztviselők szerint a csúcstalálkozó bizonyítja, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök közös európai válaszlépései eredményeket hoznak.
„Ukrajna mellett állunk, és mellettük is maradunk. Európa jövője és biztonsága forog kockán”
– mondta Macron szerdán egy sajtótájékoztatón, miután Párizsban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki találkozón „erőteljes új döntések” születnek, és a vezetők a rövid távú katonai támogatásról, egy jövőbeli tűzszünet előkészítéséről, illetve az ukrán hadsereg megerősítéséről tárgyalnak.
Egyelőre kérdéses, hogy az Egyesült Államok milyen szerepet vállalna ebben az európai kezdeményezésben. Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff az Ukrajnában történő európai csapatállomásoztatás ötletét „puszta pózolásnak” nevezte, miközben a Trump-adminisztráció korábban többször is bírálta Európát, amiért nem tesz eleget saját védelméért. Maga Trump eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának – márpedig Starmer szerint az európai országok többsége csak ilyen biztosíték mellett fontolná meg csapatok küldését.
Macron szerdán hangsúlyozta, hogy egy európai erő nem venne részt harcokban, és nem felügyelné vagy kényszerítené ki a tűzszünetet – ezt a feladatot szerinte ENSZ-békefenntartók végezhetnék. Ehelyett az európai katonák távolabb állomásoznának a frontvonaltól, hogy elrettentsék Oroszországot, valamint kiképezzék és támogassák az ukrán erőket.
„Ez egy békés megközelítés. Az egyetlen fél, amely konfliktust vagy háborús helyzetet kezdeményezhetne, Oroszország lenne, ha újabb agresszióba kezdene” – hangsúlyozta Macron.
Zelenszkij megerősítette ezt az álláspontot, kijelentve: „Senki sem akarja elhúzni ezt a háborút vagy bevonni egy másik országot. Egy külföldi kontingens célja az lenne, hogy ellenőrizze a helyzetet, figyelemmel kísérje az eseményeket, közös kiképzést végezzen, és elrettentse Oroszországot attól, hogy újabb agressziót indítson.”
Egy magas rangú francia elnöki tisztviselő – az ilyenkor szokott sajtógyakorlat szerint névtelenül nyilatkozva – elmondta, hogy az Ukrajna megsegítésére irányuló európai erőfeszítések „teljes átláthatósággal és tökéletes összhangban zajlanak amerikai partnereinkkel, akik érdeklődéssel figyelik ezt a megközelítést, és kifejezték támogatásukat.”
A Trump-adminisztráció hirtelen politikai irányváltásai, valamint Európa sürgető védelmi kiadásai igazolják Macron azon hosszú távú érvelését, miszerint Európának nagyobb „stratégiai autonómiára” van szüksége, és kevésbé kellene függnie az amerikai katonai támogatástól.
A francia tisztviselő ugyanakkor elismerte, hogy nem minden ország hajlandó vagy képes csapatokat küldeni Ukrajnába.
„Különböző politikai hagyományok vannak, mivel az alkotmányok eltérőek, és a politikai érzékenységek is különböznek. De mindenkinek megvan a maga szerepe abban, hogy stabil biztonsági garanciákat építsünk ki Ukrajna számára” – mondta - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
