Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához.
Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.
A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Finnország "őszinte és konkrét" lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében - mutatott rá.
Mint fogalmazott: Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója - húzta alá török elnök.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 "terroristát", akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek - tette hozzá.
Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.
A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem "kitárta a karjait a terroristák előtt". Stockholm utcáin folyamatosak a PKK "leágazásainak" megmozdulásai - hangoztatta.
Sauli Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdogan bejelentését illetően. Ez minden finn számára fontos hír - emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.
Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a "gyalázatos" Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.