A szervezők nem választhattak volna méltóbb helyszínt a Szenvedély és hűség c. darab kárpátaljai bemutatójának. A monodráma ugyanis Zrínyi Ilonáról, a munkácsi vár hős védőnőjéről szól. De nem Európa legbátrabb asszonyáról, aki a Latorca fölé magasodó erősséget ostromló császári seregeket maroknyi csapatával két éven át sikeresen vissza tudta verni, hanem arról a nőről, aki szerelmes lesz a híres kurucvezérbe, Thököly Imrébe, s végül hozzámegy feleségül.
Pedig ennek a frigynek szinte minden ellene szól. Először is a pár más-más vallású, s ez bizony a XVII. század második felében komoly súllyal esik a latba, s még inkább az, hogy Thököly állandóan a török pártfogását keresi az osztrákokkal szemben, tehát innen nézve, úgymond, ősellenség. Talán azért is engedélyezi a császár a házasságot, mivel azt reméli, hogy az asszony majd megszelídíti a zabolátlan kurucvezért. Hogy a jelentős korkülönbséget – Thököly leendő párjánál jóval fiatalabb – már ne is említsük. Arról viszont szólni kell, hogy Zrínyi Ilona gyermekei és mostohaapjuk között sohasem volt felhőtlen a viszony. Mily fájdalom ez egy szerelmes asszonynak és édesanyának!
A Munkácsy Mihály Magyar Házban bemutatott darab Majzik Edit Jászai Mari-díjas színésznő kitűnő megformálásában voltaképpen azzal kezdődik, hogy hősnőnket a török által kijelölt száműzetési helyre, Kis-Ázsia egyik kevésbé ismert településére viszi a hajó, ahol már férje várja. Eközben hősnőnk számot vet életével. Azzal, hogy a kurucvezérhez fűződő szenvedélyes szerelméért, majd a vele kötött házasságáért nagy árat kellett fizetnie. A Thököly által folytatott örökös háborúskodásban nemcsak a Rákóczi-birtokok jövedelme csappant meg jelentősen, de Zrínyi Ilonát sorra érik a személyes veszteségek. Thökölyvel közös gyermekük az egyéves kort sem éri meg, lánya, Julianna eltávolodik tőle, otthagyja azt a zárdát, melyet a császár jelölt ki számukra, és a bécsi udvarba megy, hogy élje a főúri kisasszonyok gondtalan életét. Fiát pedig a munkácsi vár feladása óta nem láthatja. S ennek bizony már nyolc esztendeje. Ferencet Csehországban nevelik jezsuita szerzetesek császárhű szellemben. Mint mondottuk, nyolc hosszú éven át volt elszakítva férjétől, az osztrákok rab vendégségére utalva. Miközben hánykolódik a hajó, Zrínyi Ilonát nem csupán saját sorsa foglalkoztatja, hanem hazájának jövője is. A királyi Magyarország voltaképpen egy nagy hadszíntér. Bezzeg, mikor a török Bécs felé vonul, Európa példás módon összefog, ám a magyar föld csak hadd vérezzen! Thököly kurucai, akik a szabadságért harcolnak, gyakran rablók módjára viselkednek: sokszor kifosztott települések maradnak nyomukban. Hősnőnk azon töpreng, hogy vajon milyen feladat vár még rá a férjével immár közös száműzetésben. Nincs más teendőm, minthogy a felejtés magját elültessem férjuram lelkében, fogalmaz.
Vajon a szerelmes asszony utólag megbánt-e bármit is? Nagy kérdés ez, remélhetően Kárpátalja más településeire is eljut a Hedry Mária által jegyzett darab, s akkor mások is választ kapnak a kérdésre.
A munkácsi előadás az Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával valósult meg.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
