A Shaoxing Központi Kórház radiológusai diagnózist állítanak fel egy mesterséges intelligencia képelemző rendszer segítségével 2025. február 25-én. Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images
 / Mozaik

A digitális egészségügy új korszakában a mesterséges intelligencia már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja, amely a diagnosztikától a predikcióig minden szinten felülírja a korábbi korlátokat. A technológia legnagyobb fegyverténye a ritka betegségek elleni küzdelemben a szintetikus adatok és virtuális modellek alkalmazása, ahol a kevés mintaszám ellenére is megbízható szimulációk születhetnek. Ez a folyamat közvetlenül fokozza a betegbiztonságot és felgyorsítja, hatékonyabbá teheti a terápiákat.

Az egészségügyi adatok robbanásszerű növekedésével a mesterséges intelligencia (AI) ma már az ellátás egyik nagyon fontos szereplője. Nem egyetlen elszigetelt programról van szó, hanem egy összetett technológiai hálóról, amely biztonságosabb betegutat teremt meg. Ezek a rendszerek képesek azonosítani a gyógyulást befolyásoló rejtett összefüggéseket, amelyek sokaságát emberi elmével nem tudunk értelmezni, miközben az előrejelző modellek a rendelkezésre álló információkból már azelőtt jelzik a bajt, hogy a tünetek egyértelműen megjelennének. Az adatok alapján végzett csoportosítás pedig lehetővé teszi a rizikócsoportok pontos elkülönítését, így a megelőzés sokkal célzottabbá válik – hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) ritka betegségekről szóló februári konferenciáján.

Beszédes hatékonyság

A nemzetközi trendeket figyelve látható, hogy a technológia a diagnosztika élvonalába került. A nagyvilágban a röntgen-, CT- vagy szövettani leletek gépi támogatással történő elemzése már rendkívül magas, helyenként akár 96 százalékos pontossággal működik.

Ez a precizitás drasztikusan csökkenti a diagnosztikai hibák esélyét. Itt kap kulcsszerepet a mélytanulás, amely az emberi agy neuronhálózatához hasonlóan képes feldolgozni az összetett információkat: segítségével a rendszerek még az olyan nehezen értelmezhető forrásokból is következtetéseket tudnak levonni, mint a nyers genetikai szekvenálási adatok.

Szintén globális irányzat a szöveges leletek okos értelmezése és strukturálása. Ahelyett, hogy az orvosoknak több ezer oldalnyi kézzel írt vagy gépelt jegyzetet kellene manuálisan átfésülniük, a nagy nyelvi modellek képesek ezeket strukturált, kutatható adatbázissá alakítani. Ezzel párhuzamosan az adatok integrálása is új szintet lépett:

a modern diagnosztika már képes egyszerre elemezni az ultrahangfelvételeket és a klinikai leírásokat, hogy azok együttesen támogassák az orvost a döntéshozatalban.

A vérmérgezés (szepszis) kockázatának előrejelzésére szolgáló megoldások pedig már olyan szinten bizonyítottak, hogy több típusuk megkapta a legszigorúbb egészségügyi hatósági engedélyeket is.

Kevés beteg, kevés adat

„A technológia a ritka betegségek területén is kulcsfontosságú. Itt a legnagyobb akadályt eddig az jelentette, hogy a kevés beteg miatt nem állt rendelkezésre elég adat a kutatásokhoz. A megoldást a virtuális páciensek jelentik: a kutatók valódi laborleletekből és genetikai mintákból kiindulva olyan digitális modelleket hoznak létre, amelyek statisztikailag pontosan utánozzák a valódi betegeket, de nem köthetők élő személyekhez” – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója.

Ez a módszer – az úgynevezett „kevés mintás tanulás” – lehetővé teszi, hogy az algoritmusok már maroknyi adatból is érvényes következtetéseket vonjanak le.

Ez nemcsak az adatvédelmi aggályokat küszöböli ki az intézmények közötti együttműködés során, hanem lehetővé teszi a számítógépes szimulációkat is. Így a különböző kezelési módokat először digitális térben tesztelhetik, ami drasztikusan felgyorsítja a gyógyuláshoz vezető utat ott is, ahol korábban az adatok hiánya miatt a tudományos módszerek nem mindig nyújtottak megoldást - közölte az index.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek


 

Hirdetés
Hirdetés
Címlapról ajánljuk

A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.

Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.

Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.

A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.

Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.

Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.

Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.

A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.

A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!

A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.

Forrás