Az agyadra is kihathat, ha nem ápolod a fogaidat

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Agyunk egészségének, azon belül is gondolkodásunk és memóriánk épségének megőrzése szempontjából sem szabad elhanyagolnunk fogaink és ínyünk egészségi állapotát – legalábbis erre jutott egy friss tanulmány.

Egyes szakemberek szerint évente, mások szerint inkább félévente érdemes fogászati ellenőrzésre járni. Emellett pedig naponta két fogmosás és a fogselyem használata is elengedhetetlen. Mindezek fontossága azonban jóval túlmutat azon, hogy megőrizzük fogaink épségét és mosolyunk szépségét. A fogak romlása és a szívbetegség, valamint a stroke közti összefüggésre már korábban felhívták a figyelmet a tudósok, most pedig egy új tanulmány azt állítja, hogy a fogak és az íny ápolása az agy egészségének szempontjából is létfontosságú lehet - írja a Házipatika.com.

Szájüregi egészég: fontosabb, mint hinnénk

Az amerikai tanulmányt jegyző tudóscsoport a szájüregi egészség és az agy egészsége közötti lehetséges kapcsolatot elemezte. Ehhez az Egyesült Királyság Biobankjának adatait használták fel: 40 ezer (2014 és 2021 közt vizsgált) olyan felnőtt adatait nézték át, akiknek nem volt stroke-juk.

Minden résztvevőt 105 olyan genetikai variánsra vizsgáltak, amelyek hajlamosíthatnak valakit fogászati problémákra. A kutatók elemezték továbbá az alanyok agyának MRI-felvételeit is. Megnézték a fehérállomány károsodását és hiperintenzitását, illetve mikroszerkezeti károsodását is.

Ezek azért fontos tényezők, mert a tudósok szerint az agy fehérállományának károsodása ronthatja a memóriát, az egyensúlyt és a mobilitást. A mikroszerkezeti károsodás pedig az agy finom szerkezetének változására utalhat.

Végeredményben a tudósok arra jutottak, hogy a szuvasodásra, foghiányra és műfogsorra hajlamos embereknél 24 százalékkal nőtt a fehérállomány hiperintenzitásainak mennyisége. Náluk az MRI-felvételeken látható mikroszerkezeti károsodási pontszámok is 43 százalékkal emelkedtek. „A fehérállományi hiperintenzitások jellemzően évtizedek alatt halmozódnak fel, és szoros összefüggést mutattak ki a jövőbeli stroke és a demencia kockázatával” – fogalmazott Dr. Shyam Prabhakaran neurológus professzor, aki nem vett részt a kutatásban.

Mit lehet tenni?

Bár a kutatásból az olvasható ki, hogy akik genetikailag hajlamosabbak a fog- és ínyproblémákra, azoknál nagyobb valószínűséggel mutatkozhatnak az agyi egészség romlásának jelei, a tudósok szerint hiba lenne ilyen egyértelműen levonni ezt a következtetést. „A szájüregi egészség meglehetősen könnyen módosítható kockázati tényező. Ez az egyik legkönnyebb. Csak jobban kell vigyáznunk fogaink és ínyünk egészségére. Ez nem túl költséges, és nem is bonyolult” – mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Cyprien Rivier, a Yale School of Medicine munkatársa.