Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek Badalóban - Legyen béke, szabadság és egyetértés!

Vasárnap ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek Badalóban az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójára.

A helyi református templomban igehirdetésében Sápi Zsolt lelkipásztor János evangéliuma 16. részének első kilenc verséből vett idézetekkel – amelyben az Úr Jézus búcsúzik a tanítványaitól – tolmácsolta Isten üzenetét a gyülekezet felé.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) badalói alapszervezete, a presbitérium és a helyi református egyházközség nevében az érdekvédelmi szervezet helyi első embere, Jakab Lajos családorvos köszöntötte az ünneplő közösséget, és magyar nemzet legemlékezetesebb, legszenvedélyesebb eseményének nevezte az 1848–49-es forradalom történéseit. „Immáron 176 év választ el minket a szabadságharc hőseitől, Petőfitől, Jókaitól, Vasváritól, Kossuth Lajostól és másoktól, de Kárpátalján ma is olyan időket élünk, hogy a szabadságunk, az anyanyelvünkhöz, kultúránkhoz, keresztény hitünkhöz való jogunk, a szülőföldünkön való megmaradás lehetősége manapság is erősen korlátozva van” – mondta beszédében. „Istennek hála, ezekben az ínséges időkben is érezhetjük az anyaország támogatását, a ránk figyelést, a kitartásra, a szülőföldön való megmaradásra való biztatást, így nem is lehet más feladatunk, mint megőrizni hitünket, nemzetünkhöz való elkötelezettségünket, és hazavárni azokat a szeretteinket, akik az elmúlt két év során dúló értelmetlen háború miatt kénytelenek voltak elhagyni a szülői házat. Mindez pedig csak a Jóisten segítségével lehetséges” – mondta zárásként.

Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét adta elő.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Beregszászi Konzulátus nevében Jusztin Miklós konzul köszöntötte az egybegyűlteket, és arról beszélt, hogy március 15. nem csupán egy dátum a naptárunkban, hanem az összetartozásunk, az elszántságunk és a szabadságvágyunk napja. Mint mondta, ma emlékezünk azokra, akik bátorságukkal hozzájárultak a magyar nemzet függetlenségéhez és szabadságához. Közülük Petőfi Sándor nem csupán a magyar irodalom kiemelkedő alakja volt, hanem egész nemzetünk szellemi és kulturális örökségének egyik legnagyobb vezéregyénisége. 

Végezetül, a konzul úr felolvasta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak az évforduló kapcsán a határon túli honfitársaihoz címzett levelét.

Két ifjú gyülekezeti tag, Szalai Gréta és Sápi Anna orgonakíséret mellett a Kossuth nótát adta elő.
,,1848-ban néhány budapesti elszánt fiatal mert bátor lenni, kiállni a magyar szabadságért, és életük kockáztatása árán is kiállni azért, hogy Magyarország szabad ország legyen, és a nemzet megmaradjon” – kezdte beszédét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ frakciójának vezetője.

Mint mondta, az ő bátorságuk nagyon sok esetben nekünk is erőt és hited adott, mivel a rendszerváltást követően a kárpátaljai magyarság is bátorságról tett tanúbizonyságot akkor, amikor megújultak a gyülekezeteink, megerősítettük az oktatási intézményeinket, megalakult a Beregszászi Főiskola. 

Napjainkról szólva Darcsi Karolina elmondta, hogy a több mint két éve tartó háború alaposan megnehezítette az itt élők sorsát, de a teremtő Isten most is a tenyerén hordoz minket, mivel a fejünk fölött nem repkednek bombák és rakéták, Kárpátalja a béke szigete maradt ezekben a nehéz időkben is. „Végezetül mi mást is kívánhatnék önöknek, mint ami a márciusi ifjak jelszava volt: Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – mondta zárásként.

Köszöntötte még a gyülekezeti közösséget Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarságnak soha nem volt könnyű a sorsa – átélt két világháborút, a gulágot, világjárványt, most pedig ismét egy háború nehezíti a mindennapokat –, de ilyen nehézségek ellenére is képes volt megmaradni.

Zárásként az idén 90 éves id. Sárközi Gyula osztotta meg gondolatait az ünneppel kapcsolatban, aki ennek kapcsán verseiből is idézett.

A megemlékezés végén a gyülekezet elénekelte nemzeti imánkat, a Himnuszt, majd a jelenlévők megkoszorúzták a templom külső falát díszítő Petőfi Sándor-, és Kölcsey Ferenc- emléktáblát.

(tamási)

---

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---