Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek Badalóban
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek Badalóban - Legyen béke, szabadság és egyetértés! Fotó: Sárközi Karola
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek Badalóban - Legyen béke, szabadság és egyetértés! Fotó: Sárközi Karola
 / Kultúra
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Vasárnap ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek Badalóban az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójára.

Hirdetés

A helyi református templomban igehirdetésében Sápi Zsolt lelkipásztor János evangéliuma 16. részének első kilenc verséből vett idézetekkel – amelyben az Úr Jézus búcsúzik a tanítványaitól – tolmácsolta Isten üzenetét a gyülekezet felé.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek Badalóban - Legyen béke, szabadság és egyetértés! Fotó: Sárközi Karola
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek Badalóban - Legyen béke, szabadság és egyetértés! Fotó: Sárközi Karola

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) badalói alapszervezete, a presbitérium és a helyi református egyházközség nevében az érdekvédelmi szervezet helyi első embere, Jakab Lajos családorvos köszöntötte az ünneplő közösséget, és magyar nemzet legemlékezetesebb, legszenvedélyesebb eseményének nevezte az 1848–49-es forradalom történéseit. „Immáron 176 év választ el minket a szabadságharc hőseitől, Petőfitől, Jókaitól, Vasváritól, Kossuth Lajostól és másoktól, de Kárpátalján ma is olyan időket élünk, hogy a szabadságunk, az anyanyelvünkhöz, kultúránkhoz, keresztény hitünkhöz való jogunk, a szülőföldünkön való megmaradás lehetősége manapság is erősen korlátozva van” – mondta beszédében. „Istennek hála, ezekben az ínséges időkben is érezhetjük az anyaország támogatását, a ránk figyelést, a kitartásra, a szülőföldön való megmaradásra való biztatást, így nem is lehet más feladatunk, mint megőrizni hitünket, nemzetünkhöz való elkötelezettségünket, és hazavárni azokat a szeretteinket, akik az elmúlt két év során dúló értelmetlen háború miatt kénytelenek voltak elhagyni a szülői házat. Mindez pedig csak a Jóisten segítségével lehetséges” – mondta zárásként.

Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét adta elő.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Beregszászi Konzulátus nevében Jusztin Miklós konzul köszöntötte az egybegyűlteket, és arról beszélt, hogy március 15. nem csupán egy dátum a naptárunkban, hanem az összetartozásunk, az elszántságunk és a szabadságvágyunk napja. Mint mondta, ma emlékezünk azokra, akik bátorságukkal hozzájárultak a magyar nemzet függetlenségéhez és szabadságához. Közülük Petőfi Sándor nem csupán a magyar irodalom kiemelkedő alakja volt, hanem egész nemzetünk szellemi és kulturális örökségének egyik legnagyobb vezéregyénisége. 

Végezetül, a konzul úr felolvasta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak az évforduló kapcsán a határon túli honfitársaihoz címzett levelét.

Hirdetés

Két ifjú gyülekezeti tag, Szalai Gréta és Sápi Anna orgonakíséret mellett a Kossuth nótát adta elő.
,,1848-ban néhány budapesti elszánt fiatal mert bátor lenni, kiállni a magyar szabadságért, és életük kockáztatása árán is kiállni azért, hogy Magyarország szabad ország legyen, és a nemzet megmaradjon” – kezdte beszédét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Beregszászi Kistérségi Tanács KMKSZ frakciójának vezetője.

Mint mondta, az ő bátorságuk nagyon sok esetben nekünk is erőt és hited adott, mivel a rendszerváltást követően a kárpátaljai magyarság is bátorságról tett tanúbizonyságot akkor, amikor megújultak a gyülekezeteink, megerősítettük az oktatási intézményeinket, megalakult a Beregszászi Főiskola. 

Napjainkról szólva Darcsi Karolina elmondta, hogy a több mint két éve tartó háború alaposan megnehezítette az itt élők sorsát, de a teremtő Isten most is a tenyerén hordoz minket, mivel a fejünk fölött nem repkednek bombák és rakéták, Kárpátalja a béke szigete maradt ezekben a nehéz időkben is. „Végezetül mi mást is kívánhatnék önöknek, mint ami a márciusi ifjak jelszava volt: Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – mondta zárásként.

Köszöntötte még a gyülekezeti közösséget Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyarságnak soha nem volt könnyű a sorsa – átélt két világháborút, a gulágot, világjárványt, most pedig ismét egy háború nehezíti a mindennapokat –, de ilyen nehézségek ellenére is képes volt megmaradni.

Zárásként az idén 90 éves id. Sárközi Gyula osztotta meg gondolatait az ünneppel kapcsolatban, aki ennek kapcsán verseiből is idézett.

Hirdetés

A megemlékezés végén a gyülekezet elénekelte nemzeti imánkat, a Himnuszt, majd a jelenlévők megkoszorúzták a templom külső falát díszítő Petőfi Sándor-, és Kölcsey Ferenc- emléktáblát.

(tamási)


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek