Hálaadó ünnepség a sportpálya átadása alkalmából a Glória Ifjúsági és Missziós Központban - „Ujjongjatok az ÚR előtt az egész földön!” Zsoltárok 100,1

Szeptember 25-én került átadásra Tiszabökényben a Glória Ifjúsági és Missziós Központ sportpályája. Mintegy másfél év alatt valósult meg a projekt Isten kegyelméből, aki meghallgatta a gyermekek és a missziós munkatársak imádságait, és azokra válaszolva küldött segítőkész embereket, szolgáló életeket, hogy megvalósulhasson az álom. Magyarország kormánya mellett, a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatta nagyobb összeggel a beruházást, de a világ több pontjáról sok lelki ember állt a kezdeményezés mellé, mely egy célt szolgál: a gyermekeket Istenhez vezetni.

Barta Elemér, a Missziós Központ vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, örömének adva hangot, hogy elérkezhetett ez a nap. Martin Luther King 1963-ban elmondott szavaira hivatkozva, így kezdte: nekünk is volt egy álmunk, és most megvalósult! Isten jóságát, szeretetét érezzük magunkon minden nap. „Amikor a munkatársaink felvetették, hogy szeretnének a gyerekeknek egy pályát, ahol játszhatnak, nem gondoltam, hogy lehetséges. De Isten tervében már szerepelt! Nem mindig tudtuk, hogyan, miből folytatjuk az építkezést, de Isten lépésről lépésre vezetett minket ebben is. Hála és dicsőség érte annak az Úrnak, aki valóban csak oda küld áldást, ahol a testvérek egyetértésben élnek.” (lásd Zsoltárok 133)

Három kisgyermek szavalata után a Claritas Trió (Király András, Biró Kamilla, Varga Brigitta) gyönyörű előadása következett. A hálaadó ünnepségen elsőként Soltész Miklós, a Magyarország Miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében elmondta, hogy Magyarország kormánya, ahogy eddig is tette, továbbra is támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, melyek erősítik a kárpátaljai magyarságot és segítik a szülőföldön boldogulásukat. „A Glória Ifjúsági és Missziós Központnak a jelmondata: Örüljetek az Úrban mindenkor! Valóban a Gondviselés építette ezt a pályát. Csodálatos találkozások, Isten vezetése az, ami alapján megvalósult ez a beruházás. Lehetőség arra, hogy egymást erősítsük, amire most különösen nagy szükség van. A világ elképesztő mértékben ketté szakadt. Vannak az egyik oldalon sokan, hála Istennek, jó szándékkal, jó lelkű emberek, és van a másik világ. Vannak, akik a kicsinek is nagyon tudnak örülni, és vannak, akik a milliárdoknak, óriási vagyonaiknak sem tudnak örülni, sőt Magyarországon is csak fújják azt a nótát, hogy semmi nem jó. Őket szívesen elhoznám ide Kárpátaljára, hogy lássák, Önök hogyan küzdenek, hogyan teszik minden nap azt, amit kell, hogyan őrzik a szülőföldjüket, amikor az szinte lehetetlennek tűnik. És vannak köztünk olyanok, akik áldozatot vállalnak mások gyermekeikért, mert azok elesettek, rászorultak, szeretetre vágynak. Hála Istennek, a Kárpát-medencében sokan vannak ilyen emberek, és a Glória Ifjúsági és Missziós Központ is pont egy ilyen hely.”

Balogh Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Igével szolgált az eseményen a Thesszalonikai gyülekezethez írt első levelének harmadik részéből olvasta az üzenetet  „Mert egyszerre feléledünk, ha ti szilárdan álltok az Úrban.”  (1Thessz 3,8) Ennek az Igének a mondanivalója, hogy az egyik keresztyén ember a másik keresztyén emberből él. Ez mindenkor kölcsönös. Én is megtapasztalhattam abban a két hónapban, amikor Zán Fábián Sándor püspök úr kedves vendéglátását élvezhettem Kárpátalján, mert testvérekre találtam. Az embernek ahhoz, hogy feléledjen, felfrissüljön, szüksége van a másikra. Azt tudjuk magától értetődően, hogy Krisztusra szükségünk van, az Ő erejére. De azt tudjuk-e, amit Dietrich Bonhoeffer a német mártír teológus mondott, hogy van olyan helyzet, amikor Krisztus szava a testvér szavában erősebb, mint a te saját kétségbeesett gondolataidban? Bizony, amikor együtt lehetünk, akkor ezt az erősítést élvezzük. Igen, magunkba kell néznünk és el kell gondolkodnunk, milyen az, amikor ahelyett, hogy erősítenénk, gyengítjük egymást. Amikor magányosan állunk, nem is tudjuk, miért is megy el az erőnk, mert az Isten életrendje szerint szükségünk van egymásra. Ez lenne a normális.” – mondta Balogh Zoltán püspök.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke szeretettel üdvözölve a hallgatóságot, elmondta, milyen nagy segítséget jelent az anyaország támogatása. „Ez a mai nap az Isten gondviselő szeretetétről szól, ez a mi közös örömünk, arról szól, hogy a kicsik is számítanak. Köszönjük, hogy fontosak vagyok az anyaországnak. Mindenkinek szeretném megköszönni a támogatást! A Glória Missziós Központ hiszem, azért rendeltetett a Mindenható Istentől, hogy a társadalom perifériájára szorult embereknek otthonává legyen. Otthon legyen, ahol a gyerekek is jól érzik magukat és nyugodtan játszhatnak. Kedves testvéreim, imádkozzunk a közösségünkért, a nemzetünkért szerte a Kárpát-medencében, imádkozzunk, hogy hogy ezek a gyerekek békében használhassák a pályát, mert ma a legnagyobb fenyegetettség az ellenségeskedés és a háború kiterjedése. Hiszem, hogy aminek ma tanúi lehetünk, erősít minket a küldetésünkben, és ajándékozzon meg minket a Mindenható minket békével az Ő kegyelméért.
Danku Gábor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnoka Dávid történetét hozta Sámuel első könyvének 22 részéből. „A Saul király elől menekülő Dávid az Urat kérdezte meg, mit tegyen. Tanulsága, hogy mi is elsőként az Urat kérdezzük meg dolgainkról, és akkor szabadulást és gyarapodást fog adni ennek a közösségnek és az egész Kárpát-Medencének. Kérdezzük az Urat újra és újra, ez vonatkozik a Kárpát-medencei Egyházra, akár a magyar kormányra is.”

Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Osztályának vezetőjét, a Kárpátaljai Református Egyházkerület világi főjegyzője köszönetét fejezte ki: „Hálásak vagyunk, hogy Egyházkerületünkben ennyi munkát tudtunk elvégezni Isten kegyelméből. Köszönjük, hogy az intézményeink tudnak működni! Több mint hatszáz gyermek van az iskoláinkban, a konyháink, missziós központok is végzik áldásos szolgálatukat. Fontos, hogy összefogjuk szeretettel, és egyetértésben éljünk. Mert ha szeretet van közöttünk, mindent meg lehet oldani.”

Seres János, a Tivadarfalvai Református Gyülekezet lelkipásztora visszaemlékezett a kezdetekre az Apostolok Cselekedetei 10.részének 34.verse alapján: „Bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Isten, minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik. Majd így folytatta: „Minden missziói munkát az Isten Szentlelke visz előre. Azt látom, hogy ma is bármilyen munka legyen, missziói munka kell, legyen. Szoktuk mondani, milyen kicsi a világ, ám tudjuk, milyen hatalmas Istenünk van. 2009-ben Amerikából indult kezdeményezés gyümölcse ma érett be. Hálás vagyok Istennek, hogy ebben a missziói munkában ott vannak az anyaország gyülekezetei és kormánya.”

Fésüs Károly, a Pasaréti Református Gyülekezettől érkezve, elmesélte, milyen mély nyomott hagyott benne az a látogatás, amikor először találkozva a Missziós Központ fiataljaival ők elmondták, hogy focizni szeretnének, de nincs hol. Isten szívébe ültette a gondolatot, hogy segíteni kellene, és elkezdődött a cselekvés időszaka. A Pasaréti Gyülekezet adta az első anyagi hozzájárulást a terület megtisztítására és elegyengetésére. Fésüs Károly a gyermekekkel közösen elénekelte a hálát adok, Uram kezdetű éneket, annak kifejezéseként, mennyi mindent köszönhetünk Istennek. Pásztor István, a Nyíregyházi Metodista Gyülekezet szolgálattevője kiemelte, hogy milyen csodálatos lelki munka folyik a Glória Ifjúsági és Missziós Központban. „Legelőször tavaly júniusban jártam itt, és olyan szolgáló közösséget találtam ezen a helyen, hogy amikor el kellett mennem, itt hagytam a szívem egy kis darabkáját. Olyan szeretetközösséget találtam itt, amit otthon bizony nagyítóval kell keresni. Gyakran énekeljük: „tüzed, Uram, Jézus”, de valahogy ez a tűz gyülekezeteinkben elmarad. Aztán eljövök Kárpátaljára, és itt megtapasztalom a tüzet.  Sokszor mondom az otthon panaszkodó közösségnek, hogy gyertek el velem Kárpátaljára és utána gondolkodjatok.” Az időjárás kissé hűvösre fordult, de ez sem tántorította el a gyerekeket, hogy versekkel és a „Vezess sátradba, Uram”  kezdetű énekkel köszönjék meg a nagylelkű támogatást, mely lehetővé tette, hogy szeptember utolsó csütörtökjén a sportpálya átadását ünnepeljék meg a Glória Ifjúsági és Missziós Központ gyülekezete a vendégek jelenlétében.

Az ünnepi köszöntők és a gyermekek szolgálata után Soltész Miklós államtitkár, Balogh Zoltán püspök, Zán Fábián püspök és Barta Elemér missziós lelkipásztor átvágták a szalagot a bejáratnál, és ezzel hivatalosan is átadták a sportpályát a fiataloknak. Természetesen azonnal használatba került a terep. Az első rúgásokat a vendégek végezték az ajándékba hozott labdákkal, majd csatlakoztak hozzájuk a gyerekek is.  Az eseményt megtisztelte jelenlétével Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Főkonzulátusának ügyvivője és Gombor Bence, az Ungvári Főkonzulátus konzulja és Oroszi József, a Péterfalvai Kistérség polgármestere. Hunyadi Attila, Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperese áldást mondott, majd az ünneplés szeretetvendégséggel folytatódott. A Glória Ifjúsági és Missziós Központ tortáját Soltész Miklós államtitkár, Balogh Zoltán püspök és Zán Fábián Sándor püspök vágta fel. A hála volt elsősorban az az érzés, ami a szervezőket és a támogatókat átjárta, mivel Isten csodálatos működésének eredményeként született meg a helyi fiatalok kikapcsolódására, tartalmas szórakozására szolgáló létesítmény. Mindenkor áldott legyen az Úr neve!

Bodnár Diána
 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek