Szili Katalin: az asszimiláció elkerüléséhez kollektív jogok kellenek

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az asszimiláció elkerüléséhez kollektív jogok kellenek - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Pozsonyban szerdán, A svájci Jura kanton autonómiája, harca az önrendelkezésért című könyv bemutatóján.

A Bethlen Gábor Alap támogatásával nemrégiben megjelent könyv két társszerző - Bácsfainé Hévízi Józsa és B. Szabó Péter - alkotása, s a német ajkú Bern kantonban élő, magát Jura népének nevező, francia anyanyelvű lakosság önkormányzásának megteremtéséig vezető, több évtizedig tartó utat mutatja be.

A miniszterelnöki főtanácsadó a könyvbemutatón kiemelte: 

beszélni kell arról, hogyan lehet ma megteremteni a magyarság jövőjét a Felvidéken, és ehhez hozzátartoznak azok a praktikák, amelyek Európában beváltak, ahol önigazgatást, önkormányzást alakítottak ki, s erre példa a Jura kanton létrehozása, egy gyakorlatilag autonóm tartománynak a megteremtése Svájcban. 

Hozzátette: jó lenne, ha mindenki tudná, hogy ez milyen tartalmat takar, hiszen ez egyáltalán nem szól elszakadásról, önállóságról, csakis arról, ami az európai szubszidiaritás elveivel összefügg, vagyis azzal, hogy az a közösség döntsön a saját sorsáról, amely a legtöbb információval és érdekkel rendelkezik e tekintetben.

Szili Katalin elmondta: 

a könyvbemutató és annak időzítése egyrészt főhajtás a Felvidékről kitelepítettek emléknapján azon magyarok előtt, akik a történtek miatt mind ez idáig semmilyen bocsánatkérést nem kaptak, másodsorban pedig egy közös tudás megteremtését is célozza arról, hogy Európában milyen önigazgatási praktikák vannak.

A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: legalább azt meg kell valósítani, hogy legyen párbeszéd a többségi társadalommal a témáról, arról, hogy mit gondolunk az európai szubszidiaritásról, és hogyan lehet megvalósítani a decentralizációt, vagyis az egyes központi hatalmi feladatokat hogyan lehet átadni az egyes régióknak.

"Mi nem akarjuk visszaforgatni a történelem kerekét, csak partneritást és párbeszédet szeretnénk, 21. századi megoldásokat kívánunk, és ma már nem szeretnénk a kollektív bűnösségről beszélni, inkább szívesebben a kollektív jogokról"

- szögezte le Szili Katalin.

A volt Csehszlovákiában élő magyarok és németek második világháború utáni kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumokra utalva megjegyezte: lehet, hogy sokan azt gondolják, hogy jobb lenne elfelejteni a kollektív bűnösség napjait, de ennek egyik feltétele az, hogy legalább elismerésre kerüljenek a jelen kollektív jogai, a jelen magyarságának kollektív jogai. 

"Tudni kell: ha nincsenek kollektív jogok, akkor mindenféle integráció, amiről a többségi társadalom beszél, egyszerűen asszimilációhoz vezet. Ahhoz, hogy ne legyen asszimiláció, ahhoz az kell, hogy közösségi jogokat adjanak"

 - világított rá Szili Katalin.